NAV-figyelő: itt a friss feketelista


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók listáját közölte a NAV. A hasonló listák figyelése elkerülhetetlen része a szerződéskötés előtti minimális körültekintésnek.


2016. június 15.-én nyilvánosságra hozta a NAV a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók listáját. Az adóhatóság azon adózóknak a nevét, székhelyét, adószámát (adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét) jeleníti meg, akik (amelyek) tekintetében jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek.

Ez a lista azonban nem csak egy „szamárpad”, amit látva rosszallóan bólogathatunk, majd elégedetten hátradőlhetünk, hogy „mi” bizony nem tartozunk a lista résztvevői közé. A jelentősége ennél sokkal több.

Rendszeresen felmerülő kérdés az „elvárható körültekintés” fogalmának mibenléte és terjedelme. Különböző módon értelmezi minden adóalany és az adóhatóság is, és mindenkinek más a véleménye, hogy milyen messze kell elmenni az üzleti partnerek előzetes ellenőrzése során. A bírósági jogesetek némi támpontot adhatnak, mint ahogy egyöntetűen lélegzett fel az áfa-alanyok tábora a Mahagében-Dávid egyesített ügyben hozott EUB döntés olvasásakor. Tény, hogy a döntés értelmében azon gazdasági szereplőknek, akik minden tőlük ésszerűen elvárható intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az ügyleteik ne valósítsanak meg – akár az áfa, akár más adó tekintetében elkövetett – adókijátszást, annak kockázata nélkül kell, hogy bízhassanak ezen ügyletek jogszerűségében, hogy elveszítik az előzetesen felszámított áfa levonásához való jogukat. Azt azonban, hogy mik azok az ésszerűen elvárható intézkedések – a döntés értelmében – alapvetően az adott ügy körülményeitől függenek, azaz egyedileg értékelendőek. Tehát a „körültekintést” minden esetben az egyedi körülményektől függő mértékben és mélységben kell elvégezni, az azonban biztos, hogy maga az adószám meglétének ellenőrzése nem elegendő.

Így tehát egy szerződéskötés előtt a NAV által nyilvántartott és rendszeresen frissített adatbázisok (és a Közösségi adószámok megerősítő lapja) áttekintése és megfelelő mérlegelése legyen a nulladik lépés az elvárható minimális körültekintésünk során.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.