Negatív áfa az adóbevallásban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bevallás visszaigényelhető adót tartalmazó sorában akkor kell (előjel nélkül) adatot szerepeltetni, ha a keletkezett különbözet összege mínusz előjelű és a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adóösszeg levonása után még marad a törvényes értékhatárt elérő összegű visszaigényelhető adó, továbbá az adóalany a visszaigénylési jogosultságát érvényesíteni is akarja – olvasható a 2009/60. adózási kérdésben.

Az Áfa törvény szerint a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével. Ha a megállapított különbözet előjele negatív, a különbözet a soron következő adómegállapítási időszakban vehető figyelembe úgy, mint az akkori adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentő tétel, illetőleg a törvényben meghatározott feltételek szerint és módon visszaigényelhető.

Amennyiben tehát az adóalanynak adott adómegállapítási időszakban az elszámolás eredményeként keletkezett különbözete negatív előjelű, azt döntése alapján a következő adómegállapítási időszakra átviheti a fizetendő adóját csökkentő tételként, vagy visszaigényelheti az adóhatóságtól. Utóbbira természetesen csak akkor kerülhet sor, ha a visszaigénylés feltételei egyébként fennállnak. Attól, hogy a negatív különbözet vonatkozásában teljesülnek a visszaigényelhetőség feltételei, az adózó nem köteles érvényesíteni a visszaigénylési jogcímét, lehetősége van a negatív különbözetet átvinni a következő időszakra a fizetendő adót csökkentő tételként. Ebben az esetben a negatív különbözet összege nem jelenik meg követelésként az adófolyószámlán.

A fentiekkel összhangban, az áfabevallás visszaigényelhető adót tartalmazó sorában akkor kell (előjel nélkül) adatot szerepeltetni, ha a tárgyidőszakban az elszámolás eredményeként (az előző időszakról áthozott negatívummal együtt vagy anélkül) keletkezett különbözet összege mínusz előjelű és a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adóösszeg levonása után még marad az értékhatárt elérő összegű visszaigényelhető adó, valamint visszaigénylési jogosultságát érvényesíteni is akarja az adóalany.

Ebből következően, ha az egyébként megszerzett visszaigénylési jogosultsággal az adózó az adott bevallási időszakban nem kíván élni, akkor a bevallásban nem kell elszámolnia visszaigényelhető adóként a negatív áfakülönbözetet, hanem azt a következő időszakra átvihető követelésként kell szerepeltetnie.

Amennyiben az adott időszakban a visszaigénylési jogcímek közül valamelyik érvényes az adózóra és azt érvényesíteni is szeretné, akkor a visszaigényelni kívánt összeget az áfabevallásban visszaigényelhető adóként kell szerepeltetnie, valamint a bevallásban az aktuálisan érvényes visszaigénylés jogcímére is hivatkozni kell. A visszaigénylési jogosultság érvényesítésével egyidejűleg az adózónak megnyílik a rendelkezési jogosultsága a visszaigényelt összeg felett. Amennyiben az adózó tárgyidőszakban visszaigénylési jogosultságával él, a bevallás benyújtásakor a visszaigényelt összeg sorsáról is minden alkalommal rendelkeznie kell a bevallási nyomtatvány megfelelő rovatában. A visszaigényelt összeg tekintetében az adózó háromféle módon rendelkezhet: választhatja, hogy az adó teljes összegének tényleges kiutalását kéri (amennyiben köztartozása nincs); vagy átvezetési kérelmet mellékelve az adóhatóságnál vezetett más adó folyószámlájára vezetteti át a visszaigényelt összeg egészét vagy egy részét; de rendelkezhet úgy is, hogy a teljes összeget, vagy abból a más adó folyószámlára történő átvezetést követően fennmaradó részt az áfa folyószámláján hagyja a korábbi hátraléka vagy a később esedékes adó kiegyenlítésére.

---