Nem emelné az adókat az új francia kormány


Franciaországnak „vasárnap előtt” meglehet az új kormánya – jelentette be Michel Barnier miniszterelnök csütörtök este, miután bemutatta Emmanuel Macron államfőnek a 38 kormánytag nevét tartalmazó listát.

A köztársasági elnök által szeptember 5-én kormányfőnek kinevezett jobboldali volt európai biztos csütörtök este ötven percet tárgyalt az Elysée-palotában Emmanuel Macronnal, és megtette javaslatát az új kormányra. „A miniszterelnök bemutatta kormányának felépítését és összetételét, amely tiszteletben tartja a (politikai) egyensúlyt. A kormányt vasárnapig bemutatjuk, a szokásos etikai ellenőrzéseket követően” – tudatta közleményben a miniszterelnöki hivatal, „konstruktívnak” minősítve az elnökkel folytatott eszmecserét.

A kormány tagjait az államfő nevezi ki a miniszterelnök javaslata alapján, s bár Emmanuel Macron előzetesen jelezte, hogy nem kíván beavatkozni a kormány összetételébe, már kedden és szerdán is egyeztett Michel Barnier-val. Csütörtök délután a miniszterelnök egyeztett a centrista és jobbközép politikai erőkkel is, amelyek várhatóan részt vesznek a leendő kormányában. Neveket azonban nem árult el.

A jobboldali Köztársaságiak (LR) nemzetgyűlési képviselőcsoportjának vezetője, Laurent Wauquiez elsőként jelentette be, hogy elutasította a pénzügyi tárcát. A párt szenátusi frakcióját vezető Bruno Retailleau, a párt és a volt kormánytöbbség forrásai szerint viszont a belügyminiszteri poszt várományosa. Az eddig az európai ügyekért felelős minisztert, az Emmanuel Macron pártjához tartozó Jean-Noël Barrot-t javasolja külügyminiszternek Michel Barnier, míg az eddigi védelmi miniszter, Sébastien Lecornu és Rachida Dati kulturális miniszter a helyén maradhat.

Michel Barnier elmondta, hogy egy 38 tagú kormányt képzel el, 16 miniszterrel, közülük heten az elnöki párt, az Együtt a Köztársaságért tagjai, hárman jobboldaliak (Köztársaságiak), ketten centristák (MoDem), hárman pedig jobbközép pártokhoz (Horizons, UDI, DVD) tartoznak, egy személy pedig független baloldali képviselő – jelentette be Gabriel Attal előző miniszterelnök, aki az új nemzetgyűlésben az elnöki párt frakcióját vezeti.

Az új kormányfő több ismert baloldali politikusnak is felajánlott miniszteri tisztséget, de valamennyien elutasították a felkérést. Michel Barnier csütörtökön tisztázta azokat a kérdéseket is, amelyek feszültséget okoztak partnereivel. A kormányfő a források szerint kijelentette, hogy nem fogja emelni a középosztályt érintő adókat.

Ez az adózással kapcsolatos kötelezettségvállalás „létfontosságú számunkra” – mondta Gabriel Attal. Az elnöki tábor képviselői azzal fenyegetőztek, hogy nem vesznek részt egy adóemelést tervező kormányban. A hivatala által kiadott sajtóközlemény szerint Michel Barnier kijelentette, hogy „javítani kívánja a franciák életszínvonalát és a közszolgáltatások, különösen az iskolák és az egészségügy működését, garantálni a biztonságot, ellenőrizni a bevándorlást és előmozdítani az integrációt”. Emellett „ösztönözni kívánja a vállalkozásokat és a mezőgazdasági termelőket, és növelni akarja Franciaország gazdasági vonzerejét, valamint kézben tartani az államháztartást és csökkenteni az ökológiai adósságot”.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2020. augusztus 4.

„Kerül, amibe kerül!” – meddig feszítheti a költségvetési húrt Macron?

A francia kormány az elmúlt időszakban levert egy fontos politikai cölöpöt, miszerint nem adóemeléssel, megszorításokkal kívánja megoldani a jelenlegi gazdasági válságot – inkább adócsökkentésekben, adókedvezményekben, szektorális támogatásokban gondolkodik. Ezzel együtt a Covid-válság az államadósságot már 2020 végére a GDP 120,9%-ára repítheti, így a finanszírozás kérdése előbb vagy utóbb mindenképpen napirendre kerül. És nemcsak az államadósságé, hanem a nyugdíjkasszáé, illetve a napokban elfogadott uniós közös mentőcsomagé is.
2020. július 29.

A nagy adócsata: hadrendben a franciák és az amerikaiak

Az amerikai szövetségi kormány július elején megtorló intézkedéseket lengetett be a Franciaország által bevezetett digitális adóra válaszként. Újabb, nagy lobbi-potenciállal bíró cégek kerültek bele a nemzetközi játékba.