Nem kell félni az elvárt adótól


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Néhány évig valóban többet hoznak az állam konyhájára a minimális jövedelmet, nyereséget megállapító és az után adóztató előírások. Aztán a visszájára fordul minden, és okosabb eltörölni az egészet.

A minimálbér kétszeresével egyenlő minimum járulékalap [1] és az elvárt adó [2] – két olyan szabály, amelyet a kormány a fekete- és szürkegazdaság elleni harc jegyében az elmúlt egy év során vezetett be. Az a közös jellemzőjük, hogy mesterséges minimumszintet állítanak fel: minden adóalanynak legalább az alsó korlát után kell megfizetnie a járulékokat, illetve a társasági, valamint a személyi jövedelemadót. Aki mégis a minimumnál kevesebb után akarja leróni a közterheket, az könnyen szembe találhatja magát egy adóellenőrrel.

A szóban forgó két rendelkezést az ihlette, hogy nem elfogadható a pillanatnyi helyzet, miszerint az adóköteles jövedelemmel rendelkező magánszemélyek között jóval egymillió felett van azok száma, akik papíron csupán a minimálbér környékén keresnek. Az sem normális, hogy szintén papíron az egyéni vállalkozók kétharmada veszteséges, míg a társas vállalkozások közel fele nem fizet adót. Ezek egy része nyilvánvalóan csal, eltitkolja valós jövedelmét, ezért a minimumszint felállításával és az adóhatósági fenyegetettséggel igyekeznek a csalóktól a korábbinál több pénzt beszedni.

A miniszterelnök és a pénzügyi tárca illetékesei több ízben meghirdették az előírásokat, arról azonban hallgatnak, hogy pár év múlva el kell ezeket törölni, mivel akkorra már nemhogy nem hoznak többletbevételt a költségvetésnek, de az is könnyen előfordulhat, hogy inkább bevételkiesést okoznak.

Forrás: Index


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.