Nem kérik az állami támogatást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bár az állam évente százezer, illetve bizonyos esetekben 130 ezer forinttal támogatja, sőt az ide befizetett pénzzel végzett műveletek is adómentesek, mégsem nyitottak eddig túl sokan nyugdíj-előtakarékossági számlát.

Pontosabban az állami adóhatóságnak nem túl sokan adtak külön nyilatkozatot, amelyben arról rendelkeztek volna, hogy a nyesz-r számlára befizetett megtakarításuk miatt megillető kedvezményt utalják ezen számlájukra. Az szja-törvény szerint ugyanis 2006-tól a magánszemélyt az összevont adóalapjának megfizetett adója terhére, nyugdíj-előtakarékossági számlája javára átutalás illeti meg. Az átutalás alapja a magánszemély által forintban az adóévben nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összeg, amelynek alapján 30 százalék, de legfeljebb százezer forint, illetve azoknál, akik az öregségi nyugdíjkorhatárt 2020 előtt töltik be, legfeljebb 130 ezer forint utalható ki.

Az APEH-tól kapott tájékoztatás szerint június elejéig alig több mint 8 ezer adózói nyilatkozat alapján 835 millió forintot utaltak ki a magánszemélyek különböző befektetési szolgáltatónál vezetett nyugdíj-előtakarékossági számlájára. Ez adózónként átlagosan 102 ezer forint kedvezmény kiutalását jelenti. Az adózók egyébként az állami adóhatóságnak, az szja-bevallásban adott nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatukban számos hibát vétettek. Így például roszszul írták be a befektetési szolgáltató adószámát vagy a nyesz-r számla számát, az is előfordult, hogy ez utóbbi helyett saját számlaszámukat adták meg.

Annak ellenére sem túl sokan rendelkeztek az adóhatóságnál, hogy ezen adómentes kiutalás mellett a nyesz-r számlához még sok más előny is kapcsolódik. Így például adómentes minden, a tulajdonos követelését növelő, a számlán kezelt összeggel végzett befektetési ügylet nyeresége, az osztalék kivételével a hozama is, ráadásul adómentes a számláról teljesített nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés, átutalás is. Vagyis ez azt jelenti, hogy az ezen számlán lévő pénzből vásárolt értékpapírok kamata után nem kell megfizetni a 20 százalékos adót, illetve árfolyamnyereségüket sem terheli 25 százalék adó. Ugyanakkor az osztalékadó alól – legyen szó a tőzsdére bevezetett részvények esetén 10 vagy egyéb esetben 25 százalékról – ez esetben sem mentesülnek a számlatulajdonosok. Ugyancsak adóköteles a számlán tartott pénzkövetelés után a számlavezető által jóváírt kamat.

Kedvező viszont, hogy az ezen számláról teljesített nyugdíjszolgáltatás is adómentes, azonban ennek vannak feltételei. Az adómentesség akkor érvényes, ha a nyugdíjszolgáltatást olyan magánszemély kéri a nyugdíj-előtakarékossági számlája felmondásával, aki már jogosult nyugdíjra, és a számla felmondása a számlanyitás évét követő harmadik évben vagy azt követően történik. Ha ezen feltételek nem teljesülnek, akkor a számla felmondásakor a számlavezető megállapítja a számlán lévő köteles adózatlan részét, amely az szja-törvény szerint adózik. Ha a nem nyugdíj szolgáltatást akkor kapja a számlatulajdonos, amikor már történt számára APEH-kiutalás, akkor erről a kifizető igazolást ad. Az APEH-kiutalást 20 százalékkal növelt összegben kell a magánszemélynek visszafizetni az adóbevallás beadására előírt határidőig. Az adófizetés alól a magánszemély mindkét esetben csak akkor mentesül, ha azért szünteti meg a nyesz-r számláját, mert máshol újat nyit, s oda helyezi át a teljes befektetési állományát.

Tavaly szeptember óta már a nyugdíjasok is nyithatnak nyesz-r számlát. Adómentes nyugdíjszolgáltatás esetükben is csak akkor történhet, ha a számlát felmondják, és a felmondás a számlanyitás évét követő harmadik évben vagy azt követően történik.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.