Nem volt diadalmenet 2006 a bankoknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adózott eredményét csak a Raiffeisen és a CIB tudta tavaly a piaci átlagnál jóval nagyobb mértékben növelni a magyar bankok közül, előbbi 45, utóbbi 37 százalékkal növelte nyereségét egy év alatt.

Teljesítményük alapján az élbolyban szereplő hitelintézetek közül többen a szektor átlagát jóval meghaladó teljesítményt nyújtottak 2006-ban Magyarországon, több nagy bank azonban jócskán elmaradt ettől a szinttől. A tavalyi évet a hazai bankszektor nyolc legnagyobb szereplője közül viszonylag kevesen könyvelhetik el sikerévként, az adózott eredmény, illetve a mérlegfőösszeg növekedését illetően egyedül a CIB és a Raiffeisen produkált piaci átlagot jóval meghaladó javulást – olvasható a Világgazdaságban.

Adózott eredmény szempontjából a Raiffeisen viszi a prímet 45 százalékos ugrásával, míg a sorban a CIB következik: 37 százalékkal, 25,3 milliárdra növelte csoportszintű nyereségét. A piac éllovasa, az OTP 18 százalékos javulásról számolt be, míg a profitjukat csökkentők sorába a K&H mellett az MKB és a Budapest Bank került be. A K&H eredménye közel negyedével maradt el az előző évitől, az MKB-nál mintegy harmadával morzsolódott le a nyereség, a Budapest Banknál pedig 5 százalékos esést realizálhattak.

A legnagyobb mértékben az OTP tudta mérlegfőösszegét növelni (36 százalék), amelyet a CIB követett a sorban 27 százalékos erősödéssel, míg a Raiffeisen és az UniCredit negyedével tudott javítani. Az élbolyban ennek ellenére minden maradt a régiben, de a 3-5. helyen szereplő MKB, CIB és Erste között meglehetősen szorossá vált a verseny. Az MKB és az Erste azonban nem konszolidált számokat tett közzé, míg a CIB csoportszintű adatokat közölt, amely 1874 milliárdos mérlegfőösszeget takar, ezzel szemben az MKB 12 százalékkal, 1847 milliárdra bővült, míg az Erste 22 százalékkal, 1764 milliárdra. A piac hatodik helyén szereplő Raiffeisen is öles léptekkel tör előre, a mérlegfőöszszegében történt 25 százalékos ugrás közel 1600 milliárdra volt elég. A K&H Bank második helyét – a szerény, 10,8 százalékos növekedés ellenére – nem veszélyezteti semmi.

Forrás: Origo


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]