Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkáltató adómegállapítási kötelezettségének megszűnésére tekintettel, a magánszemélyek személyi jövedelemadó megállapítási kötelezettsége teljesítésének megkönnyítése érdekében, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény (Pmt.) a kötelezően végzendő munkáltatói adómegállapítás visszaállítása helyett egy áthidaló megoldást vezet be: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2007. január 1-jétől közreműködési kötelezettséget ír elő a munkáltató számára a magánszemély adójának megállapítása során, de a közreműködés formáját a munkáltató választhatja meg.
A munkavállaló magánszemély, amennyiben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályai szerint nincs kizárva a munkáltatói adómegállapítás választási lehetőségéből, a tárgyévet követő február 15-éig nyilatkozatot tehet a munkáltatójához, amelynek alapján adójának megállapítását kéri. Ha a munkáltató vállalja az adómegállapítást, a magánszemély által március 20-áig átadott igazolások alapján, május 20-áig (2007-ben május 21-én jár le a határidő) elkészíti a magánszemély adómegállapítását, amit június 10-éig (2007- ben június 11-én jár le a határidő) elektronikus úton továbbít az állami adóhatósághoz.
Az Art. által biztosított választási lehetőség alapján előfordulhat, hogy a munkáltató nem vállalja az adómegállapítást. Ebben az esetben, ha a magánszemély nincs kizárva az adóhatósági adómegállapítás lehetőségéből (és kéri), a munkáltató adómegállapítás helyett köteles közreműködni az adóhatósági adómegállapításhoz szükséges nyilatkozat megtétele és annak továbbítása során. E lehetőséggel a magánszemély akkor is élhet, ha a munkáltató a döntéséről február 15-ét követően tájékoztatja a magánszemélyt.
Ha a munkáltató az adóhatósági adómegállapítás során működik közre, a magánszemély közvetlenül hozzá teszi meg az adóhatósági adómegállapításhoz szükséges, a törvényben meghatározott nyilatkozatot. A munkáltató ezt a nyilatkozatot alaki szempontból felülvizsgálja, és az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon március 12-éig továbbítja az adóhatósághoz. (Az alaki szempontú vizsgálat pusztán a munkáltató által is nyilvántartott, jellemzően a magánszemély személyes adatainak egyezőségét, helyességének a vizsgálatát jelenti).
Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a magánszemély nyilatkozata nyilvánvalóan a munkáltató érdekkörében felmerült okból hibás, hiányos vagy késedelmes, a munkáltató az általános tételű bírsággal sújtható. Ha a magánszemély nem igényli a személyi jövedelemadó megállapítása során a munkáltatója közreműködését, akkor – választása alapján – a tárgyévet követő év február 15-éig közvetlenül az adóhatóságnál jelenti be, hogy adóhatósági adómegállapítást választ, és ezzel egyidejűleg mellékeli a törvényben előírt nyilatkozatát.
Ha a magánszemély február 15-éig nem jelzi a munkáltatójánál, hogy kéri a munkáltatói adómegállapítást, illetőleg a munkáltató nem vállalja azt és a magánszemély nem kéri a munkáltató közreműködését az adóhatósági adómegállapításban, továbbá az adóhatósághoz sem jelenti be az adóhatósági adómegállapítás választását, a tárgyévet követő május 20-áig (2007-ben május 21- én jár le a határidő) önállóan köteles személyi jövedelemadó bevallását benyújtani az adóhatósághoz – tette közzé a Pénzügyminisztérium.
Forrás: Világgazdaság
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
