Nincs uniós egység a társasági adó alapjáról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kovács László szerint a társaságinyereségadó-alap egységesítését néhány tagállam erőteljesen ellenzi, a többség ugyanakkor – továbbá az Európai Parlament és az üzleti élet – határozottan támogatja.

Az Európai Bizottság adópolitikájának egyik legnagyobb horderejű, de heves vitákat kiváltó kezdeményezéséről, a társaságinyereségadó-alap – jelenleg tagállamonként különböző – kiszámítási módjának egységesítéséről kezdődött kétnapos nemzetközi tanácskozás kedden Berlinben.

A német uniós elnökség által rendezett konferencián az Európai Bizottságot Kovács László adóügyi biztos képviselte, egyben Peer Steinbrück német pénzügyminiszter mellett a vitaindító előadást is tartotta.

A magyar biztos elmondta: vitaindítójában hangsúlyozta, hogy az EU tagállamainak gazdasági növekedését, a munkahelyteremtést és a versenyképességet fékezi a huszonhétféle adórendszer. Ez több tagállamban a vállalatok számára jelentős többletköltségeket és adminisztratív nehézségeket okoz. Az egységes adóalap-számítás kiküszöbölné ezeket a hátrányokat, és lehetővé tenné a közel 500 milliós egységes belső piacon történő működés versenyelőnyeinek kihasználását. A harmonizáció ösztönözné a külföldi tőkebefektetéseket is a tagállamokban – hívta fel a figyelmet.

A bizottság május eleji állásfoglalását ismertetve Kovács László elmondta, hogy a cél a lehető legegyszerűbb és legszélesebb adóalapot eredményező egységes számítási mód bevezetése, ami a vállalatok számára nem kötelező, hanem választható lenne. A bizottság – mint hangsúlyozta – olyan közös adóalap-számítást szorgalmaz, amely lehetővé tenné a vállalatcsoportok tagjai számára a különböző tagállamokban képződő nyereségek és veszteségek kölcsönös elszámolását.

Az adóügyi biztos hangsúlyozta, hogy a bizottságnak nem áll szándékában az adókulcsok egységesítése, s az erre hivatkozó kifogások teljes mértékben alaptalanok az adóalap harmonizálásával szemben. A kétnapos vita tapasztalatait a bizottság a még nyitott kérdések tisztázása, a 2008-ban beterjesztendő jogszabálytervezet kidolgozása során kívánja hasznosítani – közölte Kovács.

Forrás: Origo


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]