Nyolc százalékra emelték az alapkamatot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Monetáris Tanács a 2008. március 31-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2008. április 1-jei hatállyal 7,5%-ról 50 bázisponttal 8%-ra emelte a jegybanki alapkamatlábat.

A Monetáris Tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaságot az idén és jövőre a potenciálistól elmaradó növekedés és az infláció lassú csökkenése jellemzi. A költségvetési kiigazítás inflációs hatása kifutóban van, azonban az infláció mérséklődését hazai és nemzetközi eredetű költségsokkok is fékezik.

A Monetáris Tanács többször is hangsúlyozta, hogy a költségsokkok átmeneti inflációs hatásait nem kívánja ellensúlyozni, de kiemelt figyelmet fordít az esetlegesen kialakuló áttételes hatásokra. Bár az eddig bekövetkezett inflációs sokkok jól körülhatárolható körben jelentkeztek, az inflációs kockázatok növekedése irányába mutat, hogy az újabb sokkok – különösen a termelői energiaár és a bérköltség emelkedése – tartósabban és szélesebb körben éreztethetik inflációs hatásukat. A 2008. januári béradatok szerint a garantált bérminimum és a minimálbér emelése a vártnál jobban emelte a versenyszférában az átlagkereseteket, ami annak ellenére is növeli a költségoldali inflációs nyomást, hogy a foglalkoztatás csökkenése következtében a munkapiac lazul. A költségsokkok másodlagos inflációs hatásainak kockázatát fokozza a lassú dezinfláció, emiatt ugyanis a várakozások magas szinten maradhatnak.

Az elmúlt hónapban a magyar állampapírpiaci hozamok az összes lejáraton jelentősen emelkedtek. Az amerikai jelzálogpiacról kiinduló pénzügyi megrázkódtatásokhoz kapcsolódóan tovább folytatódott a kockázatok átárazása, ami a kockázatosabb pénzügyi eszközök esetében jelentős hozamemelkedéssel járt. A hazai állampapírpiaci hozamok emelkedésében ugyan nem fundamentális tényezők is szerepet játszhattak, azonban egyértelműen látszik, hogy a forintbefektetésektől elvárt prémium is megemelkedett.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a 3 százalékos célnál tartósan magasabb infláció kockázata, valamint a forint eszközöktől elvárt kockázati prémium emelkedése szükségessé teszi a jegybanki alapkamat emelését. A Monetáris Tanács a 2009-es inflációs cél elérése érdekében a továbbiakban is készen áll a szükséges lépések megtételére.

Forrás: magyarorszag.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.