Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jövőre az ingatlanokra is kiterjeszti az adózás rendjéről szóló törvény az elektronikus árverést – legalábbis az országgyűlés elé kerülő javaslat tartalmaz ilyen irányú módosítást.
Januártól az ingó vagyontárgyakra már csak az elektronikus rendszeren keresztül lehet licitálni, a tervek szerint ez egészülne ki jövőre az ingatlanokkal. Az eredeti cél az volt, hogy az árverési csarnokokban a rendszeres árletörést megakadályozza az adóhatóság.
Korábban ugyanis a profi, árverésre járó csoportok mesterségesen leszorították a liciteket, így az ingóságokhoz potom áron juthattak hozzá – mindez nagyüzemben működött, aminek következtében az ingóságok a kikiáltási ár negyedéért keltek csak el. Az elektronikus árverés bevezetésével – ezen az Ügyfélkapun keresztül bárki részt vehet akár személyesen, akár egy közvetítő megbízása mellett – ez a mesterséges árleszorítás megszűnt, tavaly már általában a becsérték felét adták meg a licitálók. Persze ennél nem is adhattak volna kevesebbet, hiszen a jogszabály szerint csak akkor érvényes az árverés, ha a becsérték ötven százalékát megadja a leendő tulajdonos.
Ezen a sikeren felbuzdulva jövőre az ingatlanokra is kiterjesztik a kizárólagos online licitálást, némi eltéréssel persze az ingóságokra vonatkozó szabályokhoz képest. Az ingatlanokra csak három napig lehet licitálni (az ingóságoknál ez nyolc napig tart), de ami a legfontosabb, hogy előleget kell fizetnie annak, aki egyáltalán részt kíván venni egy árverésen. Az előleget az árverés megkezdéséig kell az adóhatóság számlájára befizetni, ami az ingatlan értékének tíz százalékát teszi ki.
Emellett az is jelentős különbség az ingó árverésekhez képest, hogy az érvényes árveréshez szükséges minimumár az ingatlan típusa szerint differenciálódik. Míg az ingó vagyontárgyak esetében ez a minimum az érték ötven százaléka, addig ingatlanoknál ez 65, lakóingatlanoknál pedig 75 százalék. Tekintettel arra, hogy egy ingatlan nyilvánvalóan drágábban kel el, mint egy ingó vagyontárgy, a jogszabály az ingókra vonatkozó nyolcnapos fizetési határidővel szemben az ingatlanoknál megenged egy egyszeri, hatvannapos fizetési haladékot.
A többi szabály nem marad a régiben, vagyis az öt legnagyobb licitet adót az adóhatóság elektronikus úton és levélben is értesíti. Azért nemcsak a legnagyobb ajánlatot tevőt, mert ha ő valamiért mégsem tud – vagy nem akar – fizetni, akkor a második, majd harmadik és így tovább lép a helyére. Ha a második-ötödik legnagyobb licitet adó vásárolja meg a vagyonelemet, akkor a legnagyobb ajánlattal élőnek ki kell fizetnie a két összeg közti különbséget.
Forrás: Napi Online
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
