Pénzösszeg ajándékozása illetékmentesen – néhány érdekes eset
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A pénzösszeg ajándékozásának az illetékmentességéről a közelmúltban két tájékoztatót is megjelentetett az APEH. Az Adó-Kérdések és Válaszok szaklap 2008/8 száma ezzel összefüggésben néhány érdekes, de a gyakran felmerülő kérdésre is pontos választ ad.
Az illetéktörvény szerint az ingó dolgok (ideértve a pénzösszeget is) ajándékozása csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. Mentesül ugyanakkor az ajándékozási illeték alól a takarékbetét ingyenes megszerzése. Az illetéktörvény ugyanakkor takarékbetétnek tekinti a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeget és kamatát, ezen felül a magánszemély bankszámla, illetve folyószámla szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát.
Milyen időszakon belül kell az értékhatárt figyelembe venni?
Kérdésként merült fel, hogy milyen időszakon belül kell a 150 ezer forintos értékhatárt figyelembe venni. A szakértők szerint, mivel a törvény az ajándékozási illetékkötelezettség fennállásához csak annyit támaszt feltételként, hogy az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 ezer forintot meghaladja, ezért szóban forgó értékhatárt – időbeli korlátozás nélkül – mindig csak egyetlen ajándékozási ügylet során kell figyelembe venni, és ennek során nem kell például egy adott személy egy évi v agy esetleg más időszakon belül történt ajándékozásai értékének összegeit összesíteni. Így amennyiben az ingó ajándékozása nem haladja meg a 150 ezer forintos értékhatárt, akkor az ilyen ügylet nem tárgya az ajándékozási illetéknek, azaz nem jár sem ajándékozási illetékfizetési kötelezettséggel, sem pedig bejelentési kötelezettséggel.
Ajándékozás külföldi bankszámláról, külföldi bankszámlára
Az illetéktörvény alapján ingónak jogügyleten alapuló szerzése esetében a törvény szabályait akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása belföldön történt. Kérdés tehát, hogy miként kell elbírálni az olyan ügyleteket, amikor a pénzajándék külföldi bankszámláról, vagy külföldi bankszámlára érkezik. A kérdés megválaszolásához a Polgári Törvénykönyv szabályait is segítségül kell hívni. Eszerint a pénztartozás teljesítési helye – ha jogszabály kivételt nem tesz – a jogosult lakóhelye, illetve székhelye. A kommentár rámutat arra, hogy bankszámlák közötti utalás esetén azt a napot kell teljesítési napnak tekinteni, amikor a pénzösszeget a jogosult bankszámláján jóváírják.
A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy a külföldi bankszámlára történő utalás kívül esik az illetéktörvény hatályán. Belföldi bankszámlára történő utalás esetén viszont – függetlenül attól, hogy külföldről vagy belföldről érkezik az összeg – illetékfizetési kötelezettség ugyan nem terheli a vagyonszerzőt, de minden esetben keletkezik bejelentési kötelezettség, mivel az ügylet teljesítési helye Magyarország.
