PM: évekig fennmaradhat a 4%-os vállalati különadó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

˝Az elkövetkezendő években a vállalkozásoknak ezzel az adónemmel számolniuk kell˝ – jelentette ki a 4%-os vállalkozási különadóról Lucz Edit, a Pénzügyminisztérium Jövedelemadók Főosztályának főosztályvezetője az AmCham mai regionális adókonferenciáján. Indoklása szerint az államháztartás számára ˝nagyon fontos, hogy ez az adónem átmenetileg fennmaradjon˝ (idén kb. 150 mrd Ft-os bevétel). Az, hogy meddig, ˝az attól függ, hogy mennyire sikerül az államháztartás egyensúlyát javítani˝ – tette hozzá. Lucz Edit utalt rá, hogy a különadó jelenleg is az Alkotmánybíróság (AB) előtt van, ˝mi bízunk benne, hogy kiállja az alkotmányossági próbát˝ – jegyezte meg. Az AB várhatóan 1-2 hónapon belül hoz döntést az ügyben.

A különadó megjelenésével kapcsolatban a PM illetékese megjegyezte: „kétségkívül nagyon kedvezőtlenül érintette a külföldi befektetőket”, mert ez azon vállalatokra is vonatkozik, akik beruházási adókedvezményt vehetnek igénybe 2011-ig.

Kérdésre válaszolva a PM illetékese elmondta: ha nem került volna bevezetésre tavaly szeptembertől a 4%-os társasági különadó, akkor 5%-ponttal kellett volna megemelni a társasági nyereségadó kulcsát. A két szám közötti 1%-pontos különbség oka az, hogy ha a társasági adókulcs 5%-pontos emeléséről született volna döntés, akkor a figyelembe vehető adókedvezmények miatt ennek effektív hatása 4%-pontos adóteher-növekedés lett volna. A társasági különadónál nem érvényesíthetők adókedvezmények.

Ha önmagában a társasági nyereségadó kulcsát nézzük Magyarországon (16%, illetve 10%), akkor az jónak mondható térségi viszonylatban, de ha a nyereségre rakódó további (helyi) adóterheket is figyelembe vesszük, akkor már „kétség kívül nem ilyen kedvező a helyzet” – jelentette ki Lucz Edit. Az illetékes a magyarországi társasági adókedvezmények 4 főbb csoportjának (fejlesztési, beruházási, kkv-knak szóló, ágazati adókedvezmények) ismertetése során megjegyezte, hogy az adókedvezmények zömét a 2002-ig megszerezhető beruházási adókedvezmény adja, amit 2011-ig lehet igénybe venni. Valamennyi adókedvezmény figyelembe vételével idén kb. 11%-os a magyarországi társasági nyereségadó-terhelés – hívta fel a figyelmet a főosztályvezető. Ez a 2005-ös tényadatok alapján 9.1% volt. A jelentős növekedés egyik oka a kormányzati kiigazító csomag, a másik, hogy folyamatosan futnak ki a vállalatok által igénybe vehető beruházási adókedvezmények.

Az illetékes jelezte, hogy a fejlesztési adókedvezmények (min. 1/3 mrd Ft beruházás, min. 150/75 új munkahely teremtése) igénybe vétele felfutóban van, a beruházók kedvelik ezt a lehetőséget.

Forrás: Portfólió


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.