Portugália közvetettadó-rendszere (3. rész)
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sorozatunk következő részében a kivitel és a behozatal, valamint az áfa viszonyát vizsgáljuk.
A továbbiakban nézzük meg néhány jellemző ügylettípus portugál szabályozását. Elsőként nézzük meg a nemzetközi árumozgáshoz kapcsolódó ügyletek közül a termékek importját.
Hasonlóan a magyar szabályozáshoz a termékek harmadik országból történő behozatala adókötelezettséget keletkeztet az importáló számára. Ahogy Magyarországon is hosszú évtizedekig a termékek importálása és szabad forgalomba bocsájtása csak azután volt lehetséges, hogy az importáló a köznyelvben csak vámáfának nevezett adókötelezettséget megfizette, ugyanez volt érvényes Portugáliában is. A vámáfa megfizetését követően a hatóság kiállított egy igazolást az adóalany részére, aki ennek birtokában visszaigényelhette a már megfizetett áfát a soron következő áfa-bevallásában.
Portugáliában is ez a rendszer működött egészen 2018-ig, amikor a kormányzat engedve az adóalanyok nyomásának lehetővé tette a fordított adózás alkalmazását termékimport esetén. Ez jelentős kedvezmény volt, hiszen az áfa megfizetése és visszaigénylése így leegyszerűsödött, komoly likviditást téve lehetővé a gazdasági szereplők részére.
Bizonyos termékek importja mentes az áfa alól, ilyen például az áram, vezetékes földgáz, vagy olyan szolgáltatások igénybevétele, amelyek ellenértéke beépül a termék adóalapjába.
Vannak feltételei is a fordított adózás alkalmazásának, ilyen például a havi bevallási gyakoriság, illetve az adóalanyok csak adóköteles tevékenységet végezhetnek, azzal a könnyítéssel, hogy az adólevonási joggal járó adómentes esetén is alkalmazható a fordított adózás. Az adóalanynak kérelmeznie kell, hogy bekerüljön abba az adózói körbe, aki élhet a könnyítéssel. Amennyiben a feltételek teljesülnek és az adóhatóság felveszi az adóalanyt a kedvezményezett adózói körbe, akkor a bevallás megfelelő sorait az adóhatóság maga tölti ki.
A nemzetközi árumozgások másik iránya, amikor az áruk elhagyják Portugália területét, magyarán a portugál adóalany exportálja termékét. Ebben a viszonylatban is belép az ügyletbe a portugál adóhatóság, aki kilépteti a terméket az országból, és erről megfelelő dokumentációt bocsájt az adóalany rendelkezésére, aki ez alapján jogosult az ügyletet adómentesen kezelni. Fontos feltétel, hogy az adóalanyoknak iratmegőrzési kötelezettsége van a kiléptetés igazolásáról kiállított dokumentáció vonatkozásában, ugyanis ha a későbbiekben adóellenőrzésre kerülne sor és nem tudja bemutatni az igazolást, akkor az adóhatóság adót tud felszámítani az amúgy adómentes ügyletre.
Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan is élénk gazdasági kapcsolat áll fenn a Portugália, Spanyolország és Franciaország között, ahol igen gyakoriak a háromszögügyletek, oly módon, hogy az árumozgás Franciaország és Spanyolország között zajlik, viszont egy portugál adóalany is be van vonva az ügyletbe számlázási szinten, háromszögügylet szempontból tehát mint ’B’-szereplő jelenik meg a portugál adóalany. Függetlenül attól melyik országi szereplőtől jön a számla és kinek megy tovább a számla, a portugál adóalany a beszerzés adóalapját köteles feltüntetni az áfa-bevallásában (a 14-es sorban), de mivel Közösségen belüli termékértékesítés nem történik, annak adóalapja nem kerül be a bevallásba, hanem az összesítő jelentésben lesz köteles jelenti az háromszögügyletet ’B’-szereplőként, a megfelelő kód (4) megadásával.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.