Problémás osztalékadók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság felszólította Németországot és Ausztriát, hogy szüntesse meg a külföldi részvényesek diszkriminálását az osztalékadó terén, ugyanis mindkét tagállam a hazai részvénytulajdonosokhoz képest nagyobb mértékben adóztatja a külföldi részvényesek számára egy hazai társaság által kifizetett osztalékot.


A brüsszeli testület a kötelezettségszegési eljárás második szakaszaként indokolással ellátott vélemény formájában szólította fel a két országot a szabályozás megváltoztatására. Amennyiben két hónapon belül nem tesznek eleget a bizottság felszólításának, Brüsszel az Európai Bíróság elé viheti az ügyet.

Kovács László adóügyi biztos a kötelezettségszegési eljárás újabb szakaszának elindítását indokolva kijelentette: a német és az osztrák gyakorlat sérti a tőke szabad áramlására vonatkozó uniós szabályozást.

Németország esetében igen jelentős összegek sorsát érintheti az eljárás, mivel több millió külföldi befektetőnek van részvénye a nagy német cégekben – idézi a Financial Times az Ernst & Young partnerét. Klaus Ecker elmondta: egy külföldi befektető 10-15 százalékkal több adót fizethet az osztalék után, mint egy német részvényes.
Kovács László a két tagállam elleni eljárás kapcsán hivatkozott az Európai Bíróság tavaly decemberi, a Denkavit-ügyben hozott ítéletére, amely kimondta: sértette a letelepedés szabadságát az a korábbi francia szabályozás, amely szerint a belföldi társaságok által más országban lévő anyavállalat részére fizetett osztalékra 25 százalékos forrásadót számítottak fel, míg a belföldi anyacégnek fizetett osztalék nem volt adóköteles (VG, 2006. december 18., 5. oldal). A külföldi részvényesek osztalékadó fizetése terén történő diszkriminálása miatt Brüsszel az idén januárban már öt tagállamot az Európai Bíróság elé idézett.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.