Prostitúciós pénzeket mosnak tisztára


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pénzmosásban a fegyverkereskedelemből származó jövedelmek legalizálása mára átadta a helyét a kábítószer-kereskedelemből és a prostitúcióból keletkezett pénz tisztára mosásának.

Ugyanakkor nyugat-európai példák alapján a nagy értékű adócsalás és sikkasztás esetében is jellemző, hogy hozzájuk pénzmosás tapad – mondta kérdésünkre tegnapi sajtótájékoztatóján Tóth Zsolt őrnagy, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) pénzmosás elleni osztályának munkatársa.

Az NNI tájékoztatóján most bejelentett és felderített eset szintén a prostitúcióból eredő jövedelmek tisztára mosásáról szólt. Ennek keretében a 42 éves elkövető első körben ingatlanokba, nagy értékű gépjárművekbe fektette a pénzt, amelyet családtagjai, bűntársai nevére íratott. A bűncselekményből származó további bevételét vállalkozásokban mosta volna tisztára, ügyvédi segítséggel.

Mivel legális a tevékenységéből eredő jövedelme – egy budapesti éjszakai lokál üzemeltetése –, nem volt elegendő a bűncselekményből származó pénz eredetének igazolására, ezért baráti körében kölcsönszerződéseket íratott, így látszólag abból finanszírozta volna egy bányavállalkozás üzletrészeinek kivásárlását, illetve egy laktanya megvételét és az annak üzemeltetésére létrehozott kft. üzletrészének kivásárlását, valamint egyéb beruházásokat.

Az alapbűncselekményből eredő összeg nagysága 500 millió és 1,5 milliárd forint közé tehető – hangzott el a tájékoztatón.

A valóban legálisan működő vállalkozások ritkán alkalmasak arra, hogy bűncselekményből eredő pénzt tisztára mossanak bennük, mert annak a nagyságrendje lényegesen nagyobb, mint amit feltűnés nélkül el lehet tüntetni a cégekben – mondta kérdésünkre Tóth Zsolt.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]