Rendszámvesztéssel jár a baleseti adó elmulasztása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Rendszámvesztéssel jár, ha a gépkocsi tulajdonosa nem fizeti meg a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) díjának 30 százalékára rúgó baleseti adót, mivel a biztosító az ő adóját is megfizeti a befolyt díjból, így viszont biztosítási fedezet nélkül marad a jármű, és kivonják a forgalomból – hívta fel az autótulajdonosok figyelmét a Generali Biztosító.

Akinek a kgfb-szerződése január elsején „fordul”, úgy kapja a számlát az idei díjfizetésről, hogy az első soron a biztosítási díj, a másikon az adó összege szerepel; mindkettőt be kell fizetni, és az adót a biztosító továbbítja az adóhatóságnak.

Bonyolultabb annak a helyzete, akinek év közben „fordul” a biztosítása, hiszen lehet, hogy az illető egy évre előre befizette a teljes kgfb díját. Neki a biztosító utólag kiszámlázza az idei évre jutó biztosítás díj 30 százalékos adóját. Amennyiben ezt nem fizeti meg a jármű üzembentartója, akkor a biztosító – a befizetett díjból – rendezi az állammal az adót. Ekkor viszont díjhiánya lesz a biztosítottnak, amit a nyilvántartásból észlel a lakóhely jegyzője, és határoz a forgalomból történő kivonásról, amit az okmányiroda hajt végre.

A PBA Biztosítási Alkusz Kft. arra hívta fel a figyelmet, hogy több biztosító két csekket küld ügyfeleinek; előfordul, hogy aki nem hallott a baleseti adóról, csak az egyiket fizeti be. Az alkuszcég arra is figyelmeztet, hogy csoportos beszedési megbízás esetén az átutalások limitjét meg kell emelni az adó összegével. Mindkét teendő elmulasztása a biztosítás, majd a rendszám megszüntetésével jár.

A Generali közleményében kitér arra is, hogy a biztosítás megszűnte és a jármű forgalomból való kivonása közti időre fedezetlenségi díjat kell fizetnie az üzembentartónak, a MABISZ kártalanítási számlájára. Ez napi több száz forint is lehet.

Forrás: MTI


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.