Revizorokat toboroz az APEH is – Akciókhoz kell a munkaerő


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóhatóság intenzív ellenőrzési akcióba kezd a közeljövőben, céljainak eléréséhez 1717 új dolgozót vesz fel, csakúgy, mint a VPOP, a Munkaügyi Főfelügyelőség, és a Kehi.

Az öt állami szervezet összesen 2400 friss munkatársat állít csatasorba az adózási morál javítása, és a GDP 17-18 százalékát kitevő fekete gazdaság visszaszorítása érdekében. Ahogy Veres János korábban bejelentette: az adózási fegyelem javulását az elrettentő erejű ellenőrzésektől várják, a legnagyobb, adófizető vállalkozásokat tömörítő Joint Venture csoport azonban nem tiltakozik a drákói szigor ellen, sőt, szemléletváltást sürget az adórendszer terén.

Fekete István, a szövetsége elnöke a Piac & Profit on-line-nak adott interjújában elmondta: nagy problémát jelent, hogy sokan egyáltalán nem vagy csak minimális mértékben fizetnek adót, mégis részesülnek az állami szolgáltatásokból. A rendkívül gyenge adózási morál oka, hogy a magyar állampolgárok jó része mindenfajta adózást büntetésként él meg. Az elnök szerint fontos, hogy az APEH ne ˝adócsendőrségként˝ működjön, azaz ne a tisztességes adózókat zaklassák lényegtelen kérdésekkel, hanem végezzenek érdemi ellenőrzést, feltárva az adóelkerülési gócokat. A bírságok emelése szakértők szerint nem vezet eredményre, mert ennek hatására a vállalkozók még jobban hajlanak a kibúvók keresésére vagy arra, hogy lefizessék az ellenőrt.

A magyar adószabályok a rendszerváltás óta változatlanok, ezért a kormány döntése a kisebb adónemek 2009-es összevonásáról, mindenképpen fontos lépés, az adóterhek érdemi csökkenése azonban nem képzelhető el az adómorál javulása nélkül. Az adófegyelem növelése kapcsán felmerül, hogy milyen mértékű szigorral érhető el az optimális hatás a befektetők elriasztása nélkül.

Az adóhivatal elmúlt évről szóló jelentéséből kiderült: az APEH 2006-ban 286 milliárd forinttal járult hozzá a költségvetéshez, ez az előző évhez képest 8 milliárdos növekedés. A hatóság által beszedett éves büntetés mértéke nagyságrendileg az állami lakástámogatások éves összegének felel meg.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]