Románia nem akarja elsiettetni az euró bevezetését, így marad a 2014-es céldátum


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Románia nem kívánja az Európai Központi Bank ajánlásának megfelelően előre hozni az euró bevezetésének időpontját – jelentette ki az ország központi bankjának kormányzója a Financial Times-nak adott interjújában.

Mugur Isarescu ezzel arra utalt, hogy az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet a napokban arra ösztökélte Bukarestet, hogy a kedvező gazdasági, fiskális adatok miatt hozza előbbre a 2014-es céldátumát.

Trichet szerint Románia már 2010-2011 körül teljesítheti az euróbevezetés kritériumait, és ebben az időpontban beléphetne az euró előszobájának tekintett, ERM-II árfolyammechanizmus rendszerébe, ahol a nemzeti valutának két évet kell eltölteni leértékelés nélkül a közös európai valuta bevezetése előtt. Isarescu azonban a lapinterjúban leszögezte: Románia nem kíván módosítani az eredeti menetrenden, és csak 2012-ben tervezi az ERM-II cstalakozást, majd rá két évvel későb az euró beveztését. A román központi bank elnöke azzal indokolta az euróbevezetés előrehozásának elvetését, hogy bár az ország a nominális konvergenciát rövid távon el tudja érni, azonban az euró bevezetése a reális konvergencia megléte nélkül kedvezőtlen lenne az ország számára. A román államadósság jelenleg a GDP 18 százaléka, ami jóval alatta van az euróhoz szükséges 60 százalékos szintnek. A költségvetési hiány tavaly csak a három százalékos kritériumszint felét tette ki. Egyedül az infláció mértéke adhat okot aggodalomra. A magas gazdasági növekedés, amely tavaly nyolc százalékos volt, illetve a bérek gyors növekedése, valamint a háztartási hitelállomány növekedése mind-mind inflációs kockázatot rejt magában. Az infláció jelenleg öt százalék alatti, a központi bank három éven belül szorítaná le két százalékra. Isarescu az interjúban emellett kijelentette: Románia nem akar úgy járni mint Magyarország, ahol két alkalommal is módosították az euró bevezetésére meghatározott céldátumot.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.