Róna Péter szerint nagy bajt hoz a végtörlesztés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Róna Péter szerint a devizaadósok végtörlesztési lehetőségéből nagyon nagy baj lesz, Magyarország kockázati felára nagy mértékben emelkedni fog, megdrágul az adósság finanszírozása.

Az MNB felügyelőbizottságának tagja a TV2 Mokka című műsorában szerdán reggel úgy fogalmazott: „”ezzel falnak viszik az országot””. Jogilag komolyan aggályos a megoldás, pénzügyileg destruktív és méltánytalan, mert csak azoknak biztosít lehetőséget, akiknek megvan a pénzük a törlesztésre – mondta Róna Péter. Kifogásolta azt is, hogy az állam a most javasolt megoldásban nem vállal szerepet, csak az adósok és a bankok. Hangsúlyozta, hogy az osztrákok meg fogják támadni a megoldást az EU-nál, és szerinte sikerrel.

A közgazdász saját javaslata a probléma megoldására az lenne, hogy az OTP és az FHB vásárolja fel a devizahitel állományt a bankoktól a 20 százalékos diszkont áron, amelyért saját kibocsátású kötvénnyel fizetne, és a devizahiteleket konvertálnák forinthitelre. A diszkontveszteség felét vállalják a bankok, a másik felét az állam, például úgy, hogy beszámítja azt a bankadóba.

Javasolta azt is, hogy az államadósság gyorsított törlesztése helyett az erre fordítandó devizát adja el a bankoknak, hogy vissza tudják fizetni a devizahitelek forrását. Alternatív megoldás lehetne szerinte erre az is, ha az MNB swap ügylet keretében svájci frankot vásárolna magyar államkötvényekért a svájci jegybanktól, ahogyan azt a lengyelek tették korábban.

Forrás: MTI, Hír24


Kapcsolódó cikkek

2024. november 6.

Illeték-kötelezettség: szerződéses érték vagy forgalmi érték?

A forgalmi értéknek vagyonszerzés, öröklés esetén kiemelkedő szerepe van, ugyanis ez az illetékfizetés összegének alapja. Miután a vagyonszerzési illeték alapja a forgalmi érték (illetve a terhekkel csökkentett forgalmi érték, vagyis az ún. tiszta érték), az illetékkiszabási eljárás meghatározó sarokpontja a forgalmi érték-megállapítás. Érdekes jogesetet mutatunk be.

2024. november 6.

A nemzetközi áru- és személyszállítás megítélése az áfában

Az Adó szaklap írásában a teljesség igénye nélkül példaesetek ismertetése útján azt mutatja be, hogy az általános forgalmi adó alanyainak milyen módon merülhet fel adókötelezettségük abban az esetben, ha Magyarország, valamint más közösségi tagállamok és harmadik országok között megvalósuló áru- és személyszállításra irányuló különféle ügyleteket teljesítenek. Emellett azt is megvizsgálja, hogy a nemzetközi szállítási és fuvarozási szolgáltatások milyen feltételek mellett valósulhatnak meg adómentes ügyletekként és egyéb ügyletekhez kapcsolódó járulékos mellékszolgáltatásokként.

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.