Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 14/2007. (VI. 29.) PM rendelet módosította a START-kártya felhasználásának, a járulékkedvezmény érvényesítésének, továbbá elszámolásának részletes szabályairól szóló 31/2005. (IX. 29.) PM rendelet szabályait. Változott a pályakezdőket megillető START kártya igénylésére vonatkozó nyilatkozat adattartalma, illetve a jogszabály rögzíti az újonnan bevezetett PLUSZ és EXTRA kártyák kérelmezésével kapcsolatos rendelkezéseket is.
Elsősorban a munkáltatókat érintik azokat a szabályok, amelyek részletesen meghatározzák, hogy miként kell a járulékkedvezményt elszámolni akkor, ha a fizetési kötelezettség mértéke egy adott hónapon belül változik.
Ha a pályakezdő fiatal foglakoztatásával kapcsolatos fizetési kötelezettség – a foglalkoztatás első évének hónapon belüli letelte, illetőleg a foglalkoztatás második évének kezdete miatt – részben 15 és 25 százalékos mértékben is fennáll, akkor
A fentiekkel összefüggésben annyi változás történt, hogy július elsejétől a kötelezettség mértékének hónapon belüli változása esetén a bruttó munkabér arányos részének megállapítása nem egységesen, 30-as osztószámmal, hanem az adott hónap naptári napjainak a számával való osztással történik majd. Az így kapott egy napra jutó bruttó munkabért annyi napra kell meghatározni, ahány napra a 15 és a 25 százalékos mértékű fizetési kötelezettség külön-külön fennáll.
START PLUSZ kártya esetén, ha a fizetési kötelezettség – a foglalkoztatás első évének hónapon belüli letelte, illetőleg a foglalkoztatás második évének kezdete miatt – részben 15 és 25 százalékos mértékben is fennáll, a fentieket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kedvezményes fizetési kötelezettség alapjául szolgáló bruttó munkabér az iskolai végzettségtől függetlenül legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meg nem haladó összegű lehet.
Amennyiben a START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása második évének első napja a naptári hónap első napjától eltérő napra esik, a 15 százalékos mértékű fizetési kötelezettség e naptól a hónap utolsó napjáig terjedő időszakra jutó bruttó munkabér után áll fent. Ha a foglalkoztatás második évének első napját magában foglaló hónapban a foglalkoztatási jogviszony megszűnik, a bruttó munkabér 15 százalékát a foglalkoztatás második évének első napjától a foglalkoztatási jogviszony megszűnése napjáig terjedő időszakhoz igazodóan kell számításba venni.
Ha a kártyával rendelkező munkavállaló egyidejűleg több foglalkoztatási jogviszonyban is áll, a foglalkoztatók közül az érvényesítheti a kedvezményt, amely (aki) a munkavállaló kártyáját a foglalkoztatás időtartama alatt őrzi.
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
