Személyautóknak hatforintos kilométerdíj? Nem kell autópálya-matrica
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A fizetőkapus rendszer előnye, hogy az autósok csak az adott szakaszért fizetnek. Hátránya a gyakori dugó. Az elektronikus díjszedéssel az előny marad, a hátrány eltűnik.
Amennyiben az Országgyűlés megszavazza az elektronikus útdíjfizetési rendszer kiépítéséről szóló tervezetet, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ meghirdetheti a közbeszerzési eljárást a jelenlegi rendszert felváltó struktúra kiépítésére. Ha ez megvalósul, két év múlva nyugdíjba mennek a matricák. Az elektronikus ellenőrzés lényege, hogy az autósok kizárólag a megtett út arányában fizetnek, de nem kell fizetőkapuknál várakozniuk. Az autóban elhelyezett jeladó adatait műholdas vagy földi vevőkkel ellenőrzik, és mérik, melyik fizetős szakaszon halad a jármű. A berendezést elsőként a teherautókhoz kell beszerezni.
A fuvarozók 2009 januárjától így használhatják az autópályákat, és a fizetőssé tett autó- és főúthálózatot. Személyautóval még legalább öt évig lehet matricával közlekedni, de 2013 után már csak az elektronikus rendszer működne. Addigra a fizetős szakaszok hossza elérheti a 4000 kilométert. Mai árakon számolva: a 3,5 tonnánál nagyobb, kéttengelyes tehergépkocsik és az autóbuszok 27 forintot fizetnek majd kilométerenként. A háromtengelyeseknek 33, a négy- vagy többtengelyeseknek 40, a személyautóknak körülbelül hat forintba kerülne egy kilométer. A 26 milliárd forintos beruházást magánbefektetőkre bíznák. Cserébe a koordinációs központ valamivel több mint 69 milliárdot fizetne ki öt év alatt a szolgáltatásért. Ezután a központhoz kerül a rendszer. Az Állami Autópálya- kezelő Zrt. azonban továbbra is ellenőrizne: öt éven át 23,5 milliárd forintért. Ennyi idő alatt 235 milliárd forint nettó bevételt hozhat az elektronikus rendszer, amely a gyorshajtók kiszűrésére is alkalmas lesz.
A fel- és lehajtóknál elhelyezett kamerák ugyanis azonosítják a gépkocsik rendszámát. A pályázat nyertesének olyan berendezéseket kell telepítenie, amelyek a 200 kilométer/órás sebességgel haladó autók rendszámának 95 százalékát felismerik. A felhajtás és lehajtás között eltelt idő, és a két pont távolsága alapján aztán könnyen kiszámolható a járművek átlagos sebessége, így a gyorshajtóknak garantáltan befellegzik.
Forrás: Világgazdaság
