Személyes közreműködés ingyen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaviszonyban álló tagok többsége a cég vezetésével kapcsolatos tevékenysége illetve a társaságban való személyes közreműködés után is szeretné az adó- és járulékfizetést elkerülni, tekintettel arra, hogy a minimum járulékalap után másutt is teljesítik a kötelezően előírt közterheket. Szakértőnk véleménye szerint nem kötelező a gazdasági társaságtól jövedelmet felvenni.

Egy betéti társaság beltagja másutt 8 órás munkaviszonyban áll, bére eléri a minimum járulékalapot. A társaságban vezetőként tevékenykedik. Lehet-e ezt a tevékenységet megbízásban vagy más jogviszonyban „nulla” ellenértékért végezni? Ha nem, akkor mit kell számfejteni neki? Esetleg tagi jövedelmet? Természetesen a beltag személyes közreműködést is végez, mivel gyakorlatilag egyedül ő tevékenykedik a bt-ben. Kötelező a személyes közreműködésért jövedelmet felvenni? Ha igen, milyen jogcímen kell számfejteni?

A kérdésfeltevő tapasztalatai szerint az ügyfelek többsége sem a cég vezetéséért, sem pedig a személyes közreműködés után nem akar járulékot, adót fizetni, mivel a munkaviszonyukkal összefüggésben a minimum járulékalap után a munkáltatójuk amúgy is levonja az előírt közterheket.

A szakértő véleménye szerint a társadalombiztosítási törvény – 1997. évi LXXX. törvény –társas vállalkozásnak minősíti többek között a betéti társaságot is. A betéti társaság bel- és kültagjait pedig egyaránt társas vállalkozóknak tekinti akkor, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködnek, mégpedig oly módon, hogy a közreműködésük nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony, hanem úgynevezett tagsági jogviszony keretében történik.

Ha a társas vállalkozó (jelen esetben a tagsági jogviszony alapján tevékenykedő beltag) egyidejűleg legalább heti 36 órás munkavégzéssel járó, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, akkor nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (3 százalékos mértékben) fizetnie. A társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat), valamint a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot a személyes közreműködés adóköteles jövedelme után azonban mindegyik jogviszonyban teljesíteni kell.

A jogszabály nem rendelkezik arról, hogy a személyes közreműködésért milyen ellenértékben kell részesülnie a beltagnak (ez lehet esetleg nulla forint is) és nem rendelkezik arról sem, hogy kötelező jövedelmet felvenni. Ez azt jelenti, hogy, ha nincs személyes közreműködés címén kifizetett jövedelem, akkor a betéti társaság viszonylatában járulékfizetési kötelezettség sem áll fenn.

Az Adó-Kérdések és Válaszok januári, 2007/1. és 2. számában olvashatnak a társas vállalkozók természetbeni juttatásának adómentességéről, az egyetemisták START-kártyájáról, illetve a német ügyvezető díjazásának adóvonzatáról is.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.