Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkaviszonyban álló tagok többsége a cég vezetésével kapcsolatos tevékenysége illetve a társaságban való személyes közreműködés után is szeretné az adó- és járulékfizetést elkerülni, tekintettel arra, hogy a minimum járulékalap után másutt is teljesítik a kötelezően előírt közterheket. Szakértőnk véleménye szerint nem kötelező a gazdasági társaságtól jövedelmet felvenni.
Egy betéti társaság beltagja másutt 8 órás munkaviszonyban áll, bére eléri a minimum járulékalapot. A társaságban vezetőként tevékenykedik. Lehet-e ezt a tevékenységet megbízásban vagy más jogviszonyban „nulla” ellenértékért végezni? Ha nem, akkor mit kell számfejteni neki? Esetleg tagi jövedelmet? Természetesen a beltag személyes közreműködést is végez, mivel gyakorlatilag egyedül ő tevékenykedik a bt-ben. Kötelező a személyes közreműködésért jövedelmet felvenni? Ha igen, milyen jogcímen kell számfejteni?
A kérdésfeltevő tapasztalatai szerint az ügyfelek többsége sem a cég vezetéséért, sem pedig a személyes közreműködés után nem akar járulékot, adót fizetni, mivel a munkaviszonyukkal összefüggésben a minimum járulékalap után a munkáltatójuk amúgy is levonja az előírt közterheket.
A szakértő véleménye szerint a társadalombiztosítási törvény – 1997. évi LXXX. törvény –társas vállalkozásnak minősíti többek között a betéti társaságot is. A betéti társaság bel- és kültagjait pedig egyaránt társas vállalkozóknak tekinti akkor, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködnek, mégpedig oly módon, hogy a közreműködésük nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony, hanem úgynevezett tagsági jogviszony keretében történik.
Ha a társas vállalkozó (jelen esetben a tagsági jogviszony alapján tevékenykedő beltag) egyidejűleg legalább heti 36 órás munkavégzéssel járó, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, akkor nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (3 százalékos mértékben) fizetnie. A társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat), valamint a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot a személyes közreműködés adóköteles jövedelme után azonban mindegyik jogviszonyban teljesíteni kell.
A jogszabály nem rendelkezik arról, hogy a személyes közreműködésért milyen ellenértékben kell részesülnie a beltagnak (ez lehet esetleg nulla forint is) és nem rendelkezik arról sem, hogy kötelező jövedelmet felvenni. Ez azt jelenti, hogy, ha nincs személyes közreműködés címén kifizetett jövedelem, akkor a betéti társaság viszonylatában járulékfizetési kötelezettség sem áll fenn.
Az Adó-Kérdések és Válaszok januári, 2007/1. és 2. számában olvashatnak a társas vállalkozók természetbeni juttatásának adómentességéről, az egyetemisták START-kártyájáról, illetve a német ügyvezető díjazásának adóvonzatáról is.
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
