Szigorít az APEH – még 2000 milliárd hiányzik
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Óvatos becslések szerint ötvenmilliárd forint az a plusz adóbevétel, ami a feketegazdaság elleni szigorúbb fellépésnek köszönhetőn folyik be az idén a költségvetésbe. A tervek szerint a jövőben az APEH gyakrabban él az adóbecslés jogával, továbbá az adóhivatal nagyobb hatalmat kap az adószámok visszavonására azon cégektől, amelyek fiktív számlázási ügyekbe keveredtek.
A Pénzügyminisztérium adatai szerint az éves adóbevételek 186 milliárd forinttal haladják meg összesen a tervezett mértéket, ebből 25 milliárd forintot tulajdonítanak inflációs bevételnek. Az összehasonlíthatóság kedvéért megjegyezzük, hogy a feketegazdaság mértékét a GDP 18 százalékára teszik Magyarországon, ily módon évi kétezer milliárd forint adóbevételtől esik el az államkincstár.
A különböző – egymástól független – vizsgálatok azt valószínűsítik, hogy év elején bekövetkezett magas bérkiáramlás egy része az építőiparban, idegenforgalomban fizetett jövedelmek kifehérítésének a következménye, ugyanis főként az építőiparban olyan mértékben megszaporodtak az ellenőrzések, hogy a cégek jelzései szerint egy-egy nagyobb építkezésen havonta megjelennek az ellenőrök.
Nemcsak a cégek, de a munkaügyi felügyelet adatai is alátámasztják, hogy a rendszerváltás után 18 évvel kezd kiépülni az elfogadható hatékonyságú állami ellenőrzés. A munkaügyi ellenőrök az első nyolc hónapban 50,8 ezer feketemunkást találtak az ellenőrzéseiken, miközben 2006 egészében ez az adat ugyan meghaladta a 42 ezer főt, de 2004-ben még a tízezret sem érte el.
A vagyonvizsgálatok erősítését a politika a megszorítások okozta várható társadalmi sokk ellensúlyozására szánta, ennek ellenére az idén megkezdett több mint tízezer vagyonosodási vizsgálatnak is lehet gazdaságfehérítő hatása. Nemcsak arról a húszmilliárd forintról van szó, amit adóhiányként eddig feltártak az ellenőrzések során, hanem arról a rengeteg új információról, ami további ellenőrzésekhez vezethet.
A tervek szerint a jövőben az adóhivatal gyakrabban él az adóbecslés jogával, erre azon munkáltatók is számíthatnak, amelyeknél a munkaügyi felügyelet munkatársai be nem jelentett alkalmazottakat találtak az ellenőrzés során. Ilyen esetekben az elmaradt adóbevételt becsléssel is megállapíthatja az adóhivatal – legalábbis a tervek szerint. Hasonló a helyzet az áfával, az áfakülönbözetet – például egy építkezés esetében – megbecsülheti az APEH.
A jövőben nagyobb hatalmat kap az adóhivatal az adószámok visszavonására azon cégektől, amelyek fiktív számlázási ügyekbe keveredtek. Sőt, a megelőzés jegyében – kockázatelemzés után – már az induló vállalkozásoktól is visszavonhatják az adószámot abban az esetben, ha a cég vezetőinek például hajléktalanokat jegyeznek be.
A tervek szerint a pénzügyőrségnél hamarosan bevezetik a vonalkódos zárjegyeket, ezáltal követhetővé válik a zárjegy útja a vámosok számára, megnehezítve a zárjegyhamisítók dolgát.
Az APEH honlapja szerint tegnapig 287 szervezet, vállalkozói tevékenységet folytató magánszemély került fel a minősített adózókat tartalmazó listára. A hivatal 2006 óta ad lehetőséget a pozitív listára való bekerülésre. Feltétel a legalább hároméves működés, továbbá hogy a kérelem benyújtását megelőző elévülési időn belül ne állapítson meg az adóhatóság adóhiányt. Az is kizáró ok, ha ebben az időszakban fizetési könnyítés, adómérséklés iránti kérelmet nyújtottak be. Az adóhatóság folyamatosan figyeli a kritériumok teljesítését a minősített adózóknál. Az elmúlt hónapokban nem volt lényegi elmozdulás a minősített adózók számát tekintve, májusban 284-en szerepeltek a nyilvántartásban.
Forrás: Napi Gazdaság
