Szünetelés adatt nincs játékadó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új, tételes játékadó miatt számos vendéglátóhely nem üzemeltet nyerőgépeket. Arra az időszakra, amikor a pénznyerő automata üzemeltető szünetelteti szerencsejáték-szervezői tevékenységét, nincs játékadófizetési és (nullás adattartalmú) bevallási kötelezettsége sem – hívja fel a figyelmet az adóhatóság.


A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) 33. § (1) bekezdése szerint a pénznyerő automata üzemeltető (szerencsejáték-szervező) az I. és II. kategóriájú játékteremben üzemelő pénznyerő automaták után havonta játékhelyenként 500 000 forint, az elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automaták után havonta játékhelyenként 700 000 forint tételes játékadó fizetésére köteles. A tételes játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.

Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet 50. § (1) bekezdése alapján a szerencsejáték-szervező tevékenység szüneteltetését jelenti, ha a szervező a részére engedélyezett pénznyerő automaták engedélyének lejárta előtt

  • a) valamennyi pénznyerő automata bármely okból nem üzemeltethető, vagy
  • b) valamennyi játékterem bármely okból nem üzemeltethető, vagy
  • c) valamennyi játéktermét és pénznyerő automatáját saját döntése alapján nem üzemelteti.

A szervező a szerencsejáték-szervező tevékenység szüneteltetését köteles az adóhatóságnak formanyomtatványon bejelenteni, kivéve, ha a pénznyerő automata az állami adóhatóság szankciós intézkedése miatt nem üzemeltethető.

A bejelentést a tevékenység szüneteltetésének kezdő napján kell megtenni, és abban meg kell jelölni a tevékenység szüneteltetésének kezdő és befejező időpontját, továbbá csatolni kell a szervező birtokában lévő valamennyi játékterem és pénznyerő automata engedélyét is. A tevékenység szüneteltetése legfeljebb addig az időpontig tarthat, ameddig a szervező még érvényes engedélyű pénznyerő automatával rendelkezik. A tevékenység szüneteltetésének megkezdésekor szüneteltetett játékterem szüneteltetési idejét nem szakítja meg a tevékenység szüneteltetése.

A NAV honlapján felhívja a figyelmet, hogy amennyiben az adózó a szerencsejáték-szervezői tevékenységét szünetelteti, erre az időszakra nem áll fenn az adóalanyiság feltétele. A szünetelés időszakára sem játékadó fizetési sem nullás adattartalmú bevallási kötelezettsége nem keletkezik.

Ha az adózó a szünetelés időtartama alatt nullás adattartalmú bevallást kíván benyújtani, úgy a nyomtatványkitöltő program hibaüzenetet jelez. Amennyiben a jelzett hiba ellenére az adózó elektronikusan beküldi a bevallását, azt hibernálják, nem fogják feldolgozni.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Május 31. – több mint háromszázezer vállalkozást érintő határidő

Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?