Tagnak nyújtott kölcsön kamata, adóterhe


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy gazdasági társaság a természetes személy tagjának kíván kölcsönt nyújtani. A kölcsön célja nem lakásvásárlás és nem is munkáltatói kölcsön. Kérdésként merült fel, hogy milyen kamat felszámításával érdemes az ügyletet lebonyolítani, hogy az ne legyen sem a társasági adónak alapja, de a magánszemélynél sem keletkeztessen adó- és járulékköteles jövedelmet. Kamatmentes kölcsönként, ha a társaság kölcsönöz a saját tagjának, milyen adó- és járulékteher sújtja az ügyletet? A megoldás az Adó-Kérdések és Válaszok 2009/3. számában található meg.

Az Szja-törvény meghatározza a kamatkedvezményből származó jövedelem fogalmát. Eszerint kamatkedvezményből származó jövedelem nemcsak kölcsön esetén keletkezhet, hanem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló összes követelése után, vagyis minden, a magánszemélyt terhelő tartozás esetén keletkezhet kamatkedvezményből származó jövedelem.

Az Szja-törvény meghatározása alapján kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot. A kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adó mértéke a kamatkedvezmény 44 százaléka. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – állapítja meg. A kifizető az általa megállapított adót a jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint köteles megfizetni és bevallani.

A magánszemély által nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben megszerzett kamatkedvezmény nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

A kérdésben szereplő esetben a munkáltató kamatmentes kölcsönt nyújt többéves futamidőre. A kamatkedvezmény, amelynek összeg a jegybanki alapkamat mindenkori mértékétől függ, a magánszemély nem önálló tevékenységből származó bevétele lesz, azaz e bevétel utáni adó megfizetésére a magánszemély kötelezett, nem a kifizető. A bevétel megszerzésének az időpontja (amennyiben a követelés az adóév végén is fennáll) az adóév utolsó napja. A magánszemélynek a követelés fennállása alatt – ahogy évről évre csökken a követelés, természetesen egyre kisebb összegben – minden évben nem önálló tevékenységből származó jövedelme keletkezik.

A társasági adó szempontjából csak az elengedett munkáltatói kölcsön jár adóalap növeléssel. (2008. december 30.)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.