Társadalombiztosítást is érintő változások a személyi jövedelemadóban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén jelentősen megváltoztak az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adózására vonatkozó szabályok. Egyszerűsödött az adójóváírás számítása és nőtt az adómentesen adható étkezési hozzájárulás összege. A Tb Kalauz 2008/5. számában megjelent cikk részletesen áttekinti a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek azokat az új, illetve módosított rendelkezéseit, amelyek a társadalombiztosítást is érintik.

Adótábla, adójóváírás

2008-ban nem változott az adótábla sem a jövedelemsávok, sem az adókulcsok tekintetében. Az alsó jövedelemsávban (1 700 000 forintig) 18 százalékos, az afölötti jövedelemrész után 36 százalékos mértékű adót kell fizetni. A bérjövedelem után érvényesíthető adójóváírás számítása ugyanakkor egyszerűsödött. Az új szabályozás szerint a bérjövedelem 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 11 340 forint adójóváírás érvényesíthető akkor, ha a magánszemély éves összes jövedelme nem haladja meg az 1 250 000 forintot. Ha több ennél, akkor a jogosultsági határt meghaladó jövedelem 9 százalékával kell csökkenteni a magánszemélyt egyébként megillető adójóváírás összegét, és az így kapott összeg érvényesíthető az adóbevallásban. A 2 762 000 forintot elérő, illetve meghaladó éves összes jövedelem esetén adójóváírás elszámolására már nincs lehetőség.

Bérlet, cégtelefon magáncélú használata

Az úthasználatra jogosító bérlet, jegy és a cégtelefon magáncélú használata esetén 2008-tól csak akkor alkalmazható a törvényben meghatározott mérték az adóalap meghatározására, ha a kifizető a tevékenységének ellátása érdekében biztosította azokat. Ha a magánszemély munkavégzéséhez ezek nem szükségesek, akkor a kifizetőt terhelő kiadás teljes összege adóalapnak számít. Ha a kifizető a tevékenységének az ellátása érdekében biztosítja a bérletet vagy jegyet, akkor a magáncélú használat értéke a kifizetőt terhelő kiadásból a díjköteles útszakaszon megtett út és a magáncélú utak arányában határozható meg. Útnyilvántartás hiányában a bérlet árának 50 százaléka számít a magáncélú használat értékének. A magáncélú telefonhasználat értéke megállapítható tételes elkülönítéssel, vagy ehelyett választható, hogy a kifizető az őt terhelő kiadás 20 százalékát tekinti a magáncélú használat értékének. Ez azt jelenti, hogy 2008-ban az átalánydíjas előfizetésű telefonok után is keletkezhet adókötelezettség. Ha a magánszemély bármely esetben megtéríti a magáncélú használat értékét, akkor természetesen nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

Az ingatlan átruházásával kapcsolatos új szabályok

Jelentősen megváltoztak 2008-ban az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adózására vonatkozó szabályok. Az egyik legfontosabb változás az, hogy a 2007. december 31-ét követően értékesített ingatlan, vagyoni értékű jog esetében már nem érvényesíthető lakásszerzési kedvezmény a korábbiak szerint. Ettől az évtől az a magánszemély érvényesíthet a bevallásában kedvezményt, aki az ingatlan átruházásából származó jövedelmét (vagy annak egy részét) a bevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően saját maga, közeli hozzátartozója vagy élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló, például ápolási intézményben (bármely EGT-államban) biztosított férőhely megszerzésére használja fel. A felhasználás egyösszegű térítési díj előre történő megfizetésével is történhet. Azt is megilleti a kedvezmény, aki az értékesítésből származó jövedelmét a bevallás benyújtását követő első vagy második adóévben használja fel erre a célra. Ekkor a felhasználás adóévében adókiegyenlítésre jogosult.

Az adó megfizetése alól méltányossági okokból is mentesülhet a magánszemély. Ugyanis az állami adóhatóság kérelemre a jövedelmi, vagyoni és szociális körülményekre, valamint a jövedelem felhasználási körülményeire tekintettel mérsékelheti vagy elengedheti az adót. Különösen méltányolható az a körülmény, ha a magánszemély az ingatlan, a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmét saját maga, közeli hozzátartozója vagy a vele egy háztartásban élő élettársa lakhatását biztosító célra fordítja.

A lakóház, lakás és a hozzá tartozó földrészlet, a lakáshoz tartozó földhasználati jog, valamint a lakáshoz, lakóházhoz tartozó haszonélvezeti jog átruházása esetén a szerzést követő ötödik évben és azt követően már nem adóköteles az átruházásból származó jövedelem. Minden más ingatlan (telek, üdülő, üdülőtelek, termőföld, üzlethelyiség, nem lakás céljára szolgáló egyéb ingatlan) esetében a szerzés és az átruházás között 15 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy mentesüljön az adókötelezettség alól az átruházásból származó jövedelem. Az 1981. december 31-ét követően megszerzett és nem lakáshoz, lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog átruházása esetén a számított összeg (a bevétel és költségek különbözete) teljes egészében adóköteles.

A Tb-kalauzban megjelent írásban Szűcs Józsefné foglalkozik még egyebek mellett a munkaerő-kölcsönzéssel, az adóelőleg levonásával kapcsolatos változásokkal és az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékekkel is. A cikk második részében pedig Dr. Kovács Ferenc az adózás rendjéről szóló törvény idei változásait veszi sorra.

---