Társaságiadó-bevallás: eljött az idő


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Május 31-én – azaz ma – van a társaságiadó-bevallás és az elektronikus beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének határideje – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). 


Az egyszeres, illetve a kettős könyvvitelt vezető adózóknak a 2015-re vonatkozó társaságiadó-bevallást a 1529-es nyomtatványon kell benyújtaniuk. 

Az egyszerűsített vállalkozói adózást (eva) vagy a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) vagy a kisvállalati adózást (kiva) először választóknak a 1571-es bevallást kell beadniuk, a határidő ebben az esetben a mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napja. 

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

A beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének határideje szintén május 31. Az EB jelű elektronikus űrlap és a kitöltő program az Igazságügyi Minisztérium honlapjáról letölthető. Az űrlapot – a csatolt beszámolóval és egyéb mellékletekkel – a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren keresztül, a Céginformációs Szolgálathoz kell megküldeni. Idén megszűnt a közzétételért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj, így a beszámolóhoz már nem kell fizetési igazolást csatolni. 

Azok a nonprofit szervezetek, amelyek 2015-ben nem értek el vállalkozásból bevételt, illetve  nem számoltak el költséget, ráfordítást, azaz nincs társaságiadó-alapjuk, a társaságiadó-bevallást kiválthatják egy nyilatkozattal, amit a TAONY nyomtatványon ugyancsak május 31-éig nyújthatnak be. A nonprofit szervezeteknek a beszámoló letétbe helyezését és közzétételét az Országos Bírósági Hivatalnál kell teljesíteniük.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)