Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
December 11-én fogadta el a parlament a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvényt, amely viszonylag nagy terjedelemben érinti az államháztartásról szóló törvény szabályait, emellett azonban számos adózással kapcsolatos rendelkezés tekintetében is változásokat hoz.
Módosítja a kulturális járulék alapjának meghatározására vonatkozó rendelkezéseket, a bevallást és a befizetést pedig az általános adóbevallási gyakorisághoz igazítja a törvény. A módosítás megszünteti a járulékalap megállapításával kapcsolatos félreértést, amikor egyértelművé teszi, hogy, csak az adózó által előállított járulékköteles termék előállításával vagy nyújtott szolgáltatás teljesítésével szorosan összefüggő, ahhoz kapcsolódó járulékköteles termékbeszerzések és szolgáltatások beszerzési árával csökkenthető a járulékalap.
A környezetvédelmi törvény módosítása körében rögzíti, hogy az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységet folytatónak tárgyév február 28-ig éves felügyeleti díjat kell fizetnie. Aki az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységét év közben kezdi meg, a felügyeleti díj arányos részét fizeti meg, az engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül.
A társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvényt érintő változás a foglalkoztatót és az egyéni vállalkozót terhelő, 13 százalékos mértékű korkedvezmény-biztosítási járulék bevezetése. Az új járulékot a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, illetőleg kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után, valamint a korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó esetében kell megfizetni. Jó hír, hogy a kötelezettséget a 2007-es évben a költségvetés teljes egészében átvállalja. Ezt követően az állami támogatás évente 25 százalékkal csökken, így 2008-ban a járulék egynegyedét, 2009-ben a felét, 2010-ben pedig a háromnegyedét kell majd ténylegesen befizetni. 2011-től 100 százalékossá válik a járulékkötelezettség. További szigorítás, hogy a nyugdíj mellett munkát vállaló személyek a járulékalapot képező jövedelmük (munkabér, vállalkozói kivét) után márciustól 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni. Érdekesség, hogy a magánnyugdíj-pénztári tagoknak is 8,5 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetniük, tagdíjat azonban nem.
Áprilistól a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Az eltartott közeli hozzátartozók ugyancsak áprilistól válnak kötelessé a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére, mivel megszűnik a biztosítottnak minősülő családtag jogán járó természetbeni ellátások ingyenessége. A járulékfizetést a kötelezett helyett bármely más személy vagy szerv is teljesítheti, pl. az eltartott nagykorú közeli hozzátartozó helyett akár maga az eltartó.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítása értelmében a keresőképtelen személyt a biztosítási jogviszony megszűnését követően megillető ún. passzív táppénz folyósításának maximális időtartama a jelenlegi 90 napról 2007. márciusától 45 napra csökken, melyet méltányosságból legfeljebb 45 nappal lehet meghosszabbítani. Akinek a biztosítása megszűnt, márciustól szintén csak a jogviszony megszűnését követő 45 napig vehet igénybe ingyenes egészségügyi szolgáltatást. Ellenben, ha a biztosítást megalapozó jogviszony (pl. munkaviszony) ennél rövidebb időtartamú, akkor a biztosítás is csak annak megfelelő időtartammal hosszabbodik meg.
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
