Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az emberi történelem számos nagyjelentőségű írásművet teremtett, eredményezett, amelyek jelentős hatással voltak a keletkezésük idején vagy később a történelmi eseményekre. Ezek lehettek könyvek, egyezmények, kinyilatkoztatások, programok, de más műfaj is előfordul. Egyáltalán nem véletlenül, ezek a dokumentumok gyakran tartalmaznak adózással kapcsolatos rendelkezéseket, leírásokat is. Már csak ezért is érdemes ezekkel a művekkel tematikusan is foglalkozni.
No taxation without representation.
Nincs adózás képviselet nélkül.
(az amerikai függetlenségi mozgalom jelszava)
A legrégebbi ilyen dokumentumok kőbe vésve maradtak fenn, illetve ékírásos agyagtáblák formájában. Ennek elsődleges oka az, hogy az írásművek más hordozóanyagai az évezredek során megsemmisültek, elporladtak, a szerves anyagok (bőr, papirusz stb.) még ideális körülmények között sem maradnak fenn néhány száz, de legfeljebb ezer-ezerötszáz évnél tovább. Van rá példa, hogy néhány igen régi dokumentum hordozóanyag fém volt (arany, réz, ón stb.), de ezek korróziója (az aranyat kivéve) szintén megnehezíti az olvasást, értelmezést.
Köbe vésett emlékek
A legismertebb kőbe vésett dokumentumok Hammurabi törvényoszlopai, a rosette-i kő, illetve számos egyiptomi építmény (Luxor, Asszuán, Dendera, Abu Szimbel stb.) is tartalmaz ilyen ősi véseteket.
Hammurabi törvényoszlopain természetesen adószabályok is helyet kaptak, de az már kevésbé ismert, hogy a rosette-i kő is tartalmaz adórendelkezéseket.
Agyagtábla-könyvtárak
Az írásbeliség fejlődésével a dokumentumokat már könyvtárak gyűjtötték, őrizték meg. A legrégebbi agyagtábla-könyvtár az Észak-szíriai Ebla városában jött létre Kr. e. 2500–2250 között. Később hasonló gyűjtemények alakultak ki – többek között – Hattusa-ban, Ugaritiban, Ninivében is.
Több tízezer agyagtábla maradt fenn, ezeknek köszönhetjük a Gilgames eposzt, az uralkodók rendelkezéseit, államközi egyezményeket, de a hétköznapi emberek adásvételi szerződései, sőt adófizetést igazoló bizonylatai is fennmaradtak ilyen formában.
Fémlemezek, tekercsek
A legismertebb fémtekercsek a Holt tenger melletti barlangokból előkerült tekercsek, amelyek a Biblia egyes részeit, vagy ahhoz kapcsolódó leírásokat tartalmaztak.
Holt tengeri réztekercsek
Biblia
A Biblia – történelmi eseményekhez is kapcsolódó – történetei három-négyezer évre nyúlnak vissza. A könyvek fennmaradását a zsidó, majd a keresztény vallásoknak köszönhetjük, amelyek ezeket az írásműveket szentként tisztelték, folyamatos másolásukkal gondoskodtak arról, hogy a könyvek a mai napig fennmaradtak.
A Biblia számos adózással kapcsolatos történetet, rendelkezést tartalmaz, ezek közül jó néhány már megjelent az Adó Online oldalain. Így a tizedfizetésre és a templomadóra vonatkozó szabályok, József álomfejtése, Jézus adózásra vonatkozó példabeszédei (szabad-e adót fizetni a császárnak?, adópénz a hal szájából, Jézus és a farizeusok, Zákeus története), Máté elhívása, de Jézus születésének körülményei is az adózáshoz (népszámláláshoz) kapcsolódnak.
Magna Charta és társai
Az 1215-ben keletkezett Magna Charta (hasonlóan az 1222-ben keletkezett Aranybullához) tulajdonképpen egy szerződés volt az egyház által felkent uralkodó, valamint az egyházi méltóságok és a nemesség között.
Maga a dokumentum arról rendelkezett, hogy bármennyire is isteni eredetű az uralkodói tisztség, a király hatalomgyakorlása nem lehet korlátlan. A királynak is be kell tartania a törvényeket, a hatalomgyakorlásban együtt kell működnie az egyházzal és a nemességgel, bizonyos mértékű hatalommal a bíróknak is rendelkezniük kell, illetve a (kialakuló) polgárság és a városok is rendelkezhetnek bizonyos jogokkal.
Az uralkodók nehezen viselték el hatalmuk ilyetén korlátozását, még pápai kiátkozás (vagy annak kilátásba helyezése) is fenyegette őket, mégis az évszázadok során a hatalommegosztás beépült a törvényekbe, az isteni elrendelés dogmáját a XVI. századtól fel kellett adniuk a királyoknak.
A Magna Chartával két írásban is foglalkoztunk aláírásának 800. évfordulójához kapcsolódóan, az Aranybullánál erre még 2022-ig várni kell.
Luther 95 pontja
A Rómából irányított keresztény egyház szoros szövetségben működött a királyokkal, császárokkal. Legitimitásuk egymástól függött, ugyanakkor az elsőbbség-felsőbbség kérdéskörében egymás ellen is folyamatosan küzdöttek (lásd invesztitúraharcok).
Az ellentétek a XVI. századra kiéleződtek, nem kis részben a pápaság egyre nagyobb adóéhsége miatt. Ennek következménye volt 1517-ben Luther 95 pontja, amelyből számos tézis az egyház túlzott adóztatása ellen emelt szót, nevesítve a pénzéhes püspököket, sőt magát a pápát is; az erkölcsi aggályok nélkül terjesztett búcsúcédulák, mint sajátos adóztatási eszközök mély felháborodást váltottak ki Lutherben.
A reformáció okait, folyamatát, Luther tevékenységét az 500. évforduló alkalmából cikksorozatban elemeztük az Adó Online oldalain, természetesen alapvetően az adózás oldaláról közelítve.
A parasztok 12 cikkelye 1525-ből
Sem a Magna Charta, sem az Aranybulla nem foglalkozott érdemben a feudális társadalom gazdasági alapját jelentő jobbágysággal, parasztsággal. Legfeljebb annyiban, hogy adózniuk kell.
A parasztok adókötelezettségét Luther is a Bibliából vezette le, illetve a fennálló társadalmi rend elleni elégedetlenkedést elítélte.
De a szellem kiszabadult a palackból!
A vallás már nem volt képes igazolni a parasztság mélységes kizsákmányolását, és 1524-25-ben parasztháború tört ki a német területeken. Legfőbb vezetőjük, ideológusuk Münzer Tamás volt, aki Luthert is megelőzve egyházi reformokat szorgalmazott, prédikációiban, írásaiban fellépett a római egyház és a nemesség túlkapásai ellen, reformjavaslatai sokkal radikálisabbak voltak, mint Luther tézisei.
A parasztok írásban is megfogalmazták követeléseiket, a 12 cikkely – amelyből több is adózásra vonatkozott – már jóval enyhébben fogalmazott, mint Münzer, mégis a parasztok leverése, mintegy százezer paraszt halála lett a felkelés következménye. A vezetők vagy meghaltak a harcok során, vagy elfogták és kivégezték őket, a parasztok elnyomása még a korábbi szintnél is súlyosabbá vált.
Jäcklein Rohrbach parasztvezért elevenen égették meg 1525-ben
Az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozata és Alkotmánya
A gyarmattartó hatalmak a legkülönbözőbb eszközökkel zsákmányolták ki gyarmataikat. Ezek között jelentősek voltak az adóeszközök. Az Egyesült Államok kialakulásához is hozzájárult a túlzott adóztatás (bélyegadó, teaadó, bostoni teadélután).
A Függetlenségi Nyilatkozat (1776) és az Egyesült Államok Alkotmánya (1787; az Alkotmány eredeti szövege nyolc helyen is tartalmazza az ’adó’ szót) szorosan összefügg adózási kérdésekkel is. Emblematikus jelszava volt a függetlenedési törekvéseknek e cikk mottója: nincs adózás képviselet nélkül.
Az alapító atyák aláírják a Függetlenségi Nyilatkozatot (Howard Chandler Christy festménye)
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 1789-ből
A Nagy Francia Forradalom ’terméke’ volt 1789-ben az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. Megfogalmazására hatással volt az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozata és Alkotmánya is.
Természetesen e Nyilatkozat is foglalkozik közteherviselési kérdésekkel, ennek részleteire a későbbiekben még visszatérünk.
Az ENSZ Alapokmánya
Jelenleg a legnagyobb nemzetközi szervezet az ENSZ. Több nagyjelentőségű dokumentum is jellemzi működését, tevékenységét. Például a következők:
– Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya,
– Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata,
– A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya,
– A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya,
– az Egyesült Nemzetek szakosított intézményeinek kiváltságairól és mentességeiről New Yorkban 1947. november 21-én kelt Egyezmény.
E dokumentumokban is megjelennek közteherviseléssel vagy azok alóli mentességekkel kapcsolatos kérdéskörök. Természetesen az ENSZ tagállamaira ezek kötelezettségeket is jelentenek.
A Római Szerződés
Az Európai Unió eredeti alapokmányát 1957. március 25-én írták alá Rómában. Ezt nevezzük Római Szerződésnek. A dokumentumot számos alkalommal módosították, egyszer újrakodifikálták, az elnevezés változatlan maradt.
Magyarország 2004. május 1-je óta az EU tagja, ami azt is jelenti, hogy magára nézve kötelezően elfogadja a Római Szerződést, illetve az EU által kibocsátott jogi rendelkezéseket.
A Római Szerződés számos közteherviseléssel kapcsolatos rendelkezést is tartalmaz, ezekről részletes elemzést tettünk közzé a dokumentum aláírásának 60. évfordulója alkalmából.
