Túl drága a magyar munkaerő – van-e lehetőség adócsökkentésre?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt napokban több helyen is megjelent, hogy elhagyják hazánkat a külföldi befektetők. Nem tendencia, de tény, hogy egyes külföldi befektetők az élőmunkát terhelő magas adó- és járulék terhek miatt elhagyják hazánkat – mondta az origo-nak Rétfalvi György, az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. vezérigazgatója.

Az elmúlt három évben 6-7 nagyobb cég tette át a székhelyét főként Nyugat-Európába. Köztük van többek között a Flextoronics, valamint a Wizz Air, a legutóbb pedig a Dreher Sörgyárak Zrt. tulajdonosának irányítási központja döntött Svájc mellett. Svájc Zug városa jelenleg olyan feltételeket kínál a befeketetőknek, amellyel egyetlen közép-kelet európai ország sem tud versenyre kelni – fogalmazott Rétfalvi.

Figyelembe kell venni azt is, hogy mindezek ellenére az elmúlt három évben mintegy kétszáz új cég vetette meg a lábát Magyarországon. Csaknem negyven nagyobb szolgáltatóközpont telepedett le, és ugyanennyi kutatásfejlesztési részleg is hazánkba települt. Az ország kisebb vonzerejének oka, hogy a legalacsonyabb bér is jelentősen nőtt az utóbbi években, és magyar bérek utáni adó- és járulékteher dupla annyi, mint Romániában, háromszorosa a bolgárokénál és ötszöröse az ukránokénak.

A jelenlegi gazdasági helyzetben hiba lenne adót és járulékot csökkenteni – vélekedett Ádám Zoltán, a Koping Datorg munkatásra. A költségvetés stabilizációs időszakában nem lehet korrigálni. Az ipari statisztikákat nézve egyébként inkább azt lehet mondani, hogy egyre több olyan befektető érkezik hazánkba, amelyik hosszú távon gondolkodik.

Ádám Zoltán szerint a megjelenő hírek nem a teljes képet mutatják, annak ellenére, hogy a térségben valóban nálunk a legmagasabbak az adóterhek. Ugyanakkor egyre több ország kapcsolódik be az EU-ban a külföldi befektetőkért folyó versenybe a társasági adók csökkentésével. Az origo információi szerint más cégek is fontolgatják a csomagolást.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.