Túl sok adóbevételre számít a kormány?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A központi alrendszer adó- és járulékbevétele az MNB szerint némileg elmaradhat a költségvetési törvény tervezetében szereplő összegtől. Az eltérés összességében 257 milliárd forint, de a jegybanki szakértők szerint nem veszélyezteti a jövő évi hiánycélt.

A költségvetési törvényjavaslatban szereplő tartalékok részleges megtakarítása esetén teljesíthető a jövő évre tervezett 1 százalékos GDP-arányos hiánycél a Magyar Nemzeti Bank szerint. A jegybank szakértői külön kiadványban értékelték az Országgyűlésnek benyújtott költségvetési törvényjavaslatot, amelyet július közepén kisebb módosításokkal végül elfogadott a parlament. A bevételek elmaradhatnak az előirányzattól, ennek hatását azonban mérsékelheti az uniós beruházásokhoz kapcsolódó kisebb önrész, valamint a babaváró támogatásokhoz kapcsolódó kiadások felültervezése – fogalmaz az MNB, hozzátéve, hogy a tartalékok felhasználása mellett 1,4 százalék lehet jövőre a GDP-arányos hiány, a tartalékok részleges megtakarításával viszont megvalósítható a tervezett hiánycél.

A központi alrendszer (tehát a teljes államháztartás önkormányzati szektor nélküli) összes adó- és járulékbevétele jövőre a kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat szerint 17 191 milliárd forint, ami nagyjából 10 százalékos növekedés az idei előirányzathoz képest. Az MNB ennél némileg kisebb, 16 934 milliárd forintos bevételt vár, ami 1,5 százalékos, illetve 257 milliárd forintos eltérést jelent.

1. táblázat:Jjelentősebb eltérések az MNB és a költségvetési törvényjavaslat előrejelzése között (Mrd Ft)

Tételek	Költségvetési törvényjavaslat	MNB előrejelzés	Különbség
Általános forgalmi adó	4 968	4 782	-186
Személyi jövedelemadó	2 609	2 555	-54
Társasági adó	501	472	-29
Energiaellátók jövedelemadója	74	55	-19
Kisvállalati adó	88	77	-11
Bányajáradék	38	48	10
Jövedéki adó	1 226	1 256	30
Egyéb adó- és járulékbevételek	7 687	7 689	2
Központi alrendszer adó- és járulékbevételei	17 191	16 934	-257

Forrás: MNB

A jegybank és a kormány prognózisa közötti rés jelentős része az általános forgalmi adó várható alakulásának eltérő megítélésére vezethető vissza. A 186 milliárd forintos különbség, ami egyébként az adónemből származó összes bevétel nem egészen 4 százaléka, részben abból fakad, hogy a két szervezet némileg eltérően ítéli meg a gazdaság jövő évi alakulását. Míg a kormány szerint 2020-ban a GDP 4 százalékkal, a háztartások fogyasztási kiadása 4,8 százalékkal, a bruttó állóeszköz-felhalmozás pedig 3,8 százalékkal emelkedik, addig az MNB ugyanebben a sorrendben 3,3, 3,9 és 2 százalékos bővülést vár. A kormány optimistább növekedési kilátásainak hatását némileg mérsékli ugyanakkor, hogy 2020-ra 2,8 százalékos inflációval számol az MNB 3,4 százalékos előrejelzéséhez képest. A két prognózis közötti különbséghez a fentieken túl feltehetően az is hozzájárul, jegyzik meg a jegybanki szakértők, hogy a kormány feltehetően további adótöbbletre számít a fehéredéshez kapcsolódó intézkedésekből.

Személyi jövedelemadóból 2609 milliárd forintot vár a kormány, ami 10 százalékos növekedés az idei előirányzathoz képest és nagyjából 2 százalékkal haladja meg az MNB prognózisát. Az 54 milliárd forintos eltérés mögött az áll, hogy a kormány nagyobb bérnövekedéssel számol jövőre, ennek hatását azonban mérsékli, hogy az igénybe vehető adókedvezmények összegére vonatkozó MNB-s prognózis elmarad az erre vonatkozó kormányzati várakozásoktól.

Az MNB szerint a társasági adóból várható bevétel 29 milliárd forinttal elmarad a 2020. évi költségvetési előirányzattól, ami nagyjából hat százalékos alulteljesülést jelent. A jegybanki szakértők szerint ez részben a gazdasági növekedés várható alakulásával kapcsolatos eltéréssel magyarázható, részben pedig a legújabb szabályváltozások hatásának különböző megítéléséből. A nemrég elfogadott adócsomagban szerepel ugyanis az év végi adóelőleg-feltöltési kötelezettségek eltörlése, ami alapjaiban változtatja meg az adóbefizetések ütemezését.

Pozitív irányú kockázatot azonosítottak ugyanakkor az MNB szakértői a jövedéki adó esetében, azaz a kormányhoz képest 30 milliárd forinttal több bevételre számítanak. Ennek hátterében az áll, hogy a kormány a jegybankhoz képest alacsonyabb bevételre számít a dohány és egyéb (alkoholos italok, röviditalok) termékek után fizetendő jövedéki adóból, aminek hatását mérsékli ugyanakkor az üzemanyagok jövedéki adójára vonatkozó optimistább kormányzati prognózis.

---