Túlteljesít az APEH a vagyonosodási vizsgálatokkal


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Még mindig a tagi kölcsön nyújtása vezet a kiválasztási okok listáján, ám számos egyéb ok alapján is a vizsgálat alanyává lehet válni. Az adóhatóság elnöke szerint attól még lehet vagyonosodási vizsgálatokat végezni, hogy ilyen szókapcsolat nem szerepel a jogszabályokban.

14 288 darab vagyongyarapodási vizsgálat indult már el az idén – ismertette a legfrissebb statisztikákat a PricewaterhouseCoopers (PwC) adókonferencia résztvevőivel tegnap Szikora János, az adóhatóság elnöke.

Az adóhatóság eddig 38 milliárd forintot meghaladó adóhiányt állapított meg, ebből több mint 10 milliárd forintos értékre már jogerős határozat vonatkozik.

Kiválasztási toplista

A kiválasztási okokban továbbra is vezet a tagi kölcsön nyújtása (24 százalék), második helyen az adóbevallás benyújtásának elmulasztása vagy annak ellentmondása a kontrollinformációkkal(19 százalék) áll, dobogós helyezést ért el (12 százalékot) azon esetek száma, amikor az adóhatóság egyszerre talált több, gyanúra alapot adó okot.

Viszonylag gyakran indult vizsgálat (9 százalék) tartósan veszteséges vállalkozások tulajdonosainál. Jelentős mértékben (7 százalék) volt a kiválasztás alapja ingatlan adás-vétel vagy építési érték bejelentése. Ugyancsak jelentős mértékben (6 százalék) indultak vizsgálatok feljelentések nyomán.

Kevésbé jellemző kiválasztási ok a nagy értékű ingóság vásárlása (3 százalék), illetve a hatósági (például rendőrségi) bejelentések (1 százalék). Egyéb ellenőrzések során gyűjtött adatok nyomán indították a vizsgálatok 9 százalékát. Figyelemre méltó, hogy a kiválasztási okok tizede egyik fenti kategóriába sem sorolható, s a statisztikában ˝egyéb˝ néven szerepel.

Nem a vagyonról szól

Szikora János a konferencián elmondta: a vagyonosodási vizsgálat szó ugyan nem szerepel a jogszabályokban, ám ez nem jelenti azt, hogy ilyeneket ne lehetne végezni. A vagyonosodási vizsgálat szó nem is fedi jól a fogalmat: a vizsgált személynek nem az egész vagyonával kell elszámolnia, hanem ˝csak˝ azzal, hogy megfizette-e jövedelmei után az adót elévülési időn (öt éven) belül. A ˝vagyonosodási vizsgálat˝ ugyanis a személyi jövedelemadó vizsgálatának speciális formája.

A vizsgálatokkor használt becslési módszer sem egyedi: az adóhatóság más adófajtáknál is ezt a módszert használja, ha nem lelhetők föl a dokumentumok. Ilyen eset például, ha a vállalkozó arra hivatkozik, hogy cége elmúlt öt évének iratait gyermeke bevitte az iskolai papírgyűjtésre – idézett föl egy emlékezetes esetet az adóhatóság elnöke.

Forrás: FigyelőNet


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 12.

Kedvező hír a gyógyszercégeknek: kevesebb áfát kell fizetniük

Harmadszor sóhajthatnak fel a gyógyszercégek az Európai Bíróság Novo Nordisk ügyében hozott, a teljes iparág által nagyon várt ítéletének köszönhetően. Milliárdokkal csökkenhet visszamenőleg a teljes szektor áfa terhe, hangsúlyozzák a Baker McKenzie ügyvédei, dr. Riszter Gergely és dr. Bodrogi-Szabó Tímea.

2024. szeptember 12.

Részesedés bejelentésének lehetősége

Társaságunk egy tranzakció keretében 2024 szeptemberében meg fog szerezni egy határozott futamidejű, vissza nem váltható befektetési jegyet, amelynek kibocsátója egy belföldi magántőkealap. A tervek szerint a befektetési jegyet a későbbiekben értékesítenénk. Felmerült, hogy a várható árfolyamnyereség miatt célszerű lenne bejelenteni a befektetési jegy megszerzését az állami adóhatósághoz. Bizonytalanok vagyunk ugyanakkor a tekintetben, hogy egy ilyen jellegű befektetési jegy megszerzése egyáltalán bejelenthető-e. Azzal tisztában vagyunk, hogy a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy bejelentésére nincs mód. Az Adó szaklap szakértőjének válasza.

2024. szeptember 11.

Lazít a kormány a lakás-takarékpénztári megtakarítások szabályozásán

Egy éjszaka megjelent jogszabálytervezet értelmében módosítanának több, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvényt. A jórészt technikai jellegű módosítások mellett a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény három lényeges ponton változna – írja a Portfolio.