Új adót szülhet a válság

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) megvizsgálja, hogy miként lehetne a pénzügyi szektorra terhelni a globális gazdasági válság költségeinek egy részét, egyebek között a határokon átívelő pénzügyi tranzakciók megadóztatása révén – szivárgott ki a G20 csoport tanácskozásáról.

Az amerikai Pittsburgh-ben zajló kétnapos értekezleten részt vevő forrás közölte: az IMF a G20 megbízásából tanulmányozza majd, hogy miként lehetne bevonni a pénzügyi szektort a válság elleni küzdelembe.

Az IMF szakértői a következo G20-csúcsra jelentést készítenek a lehetőségekről, köztük a Tobin-adó néven is ismert adófajta bevezetéséről, amely napirendre került a mostani tanácskozáson – számol be az MTI.

Az elképzelés James Tobin amerikai közgazdásztól származik. A Nobel-díjas gazdasági szakértő a múlt század hetvenes éveinek elején dolgozta ki az ötletet, a nemzetközi devizaügyletekkel összefüggésben. Azóta számos alkalommal előkerült a világpolitikai diskurzusban. Legutóbb – az éppen a G20 csúcs utáni, vasárnapi német parlamenti választásokat felvezető kampányban – Peer Steinbrück, a berlini kormány baloldali pénzügyminisztere és Frank-Walter Steinmeier szociáldemokrata kancellárjelölt vezette elő.

A konzervatívok vezetője, Angela Merkel kancellár sietett leszögezni, hogy a javaslat megfontolásra méltó, elemzők azonban nem sok esélyt adtak a Tobin-adónak, kampányfogásnak minősítették, mondván, hogy az adót csak nemzetközi összefogással, minél több országban egységesen lenne értelme bevezetni, máskülönben a pénzpiaci szereplők hátat fordítanak az őket extra adóval sújtó államoknak.

A német pénzügyminiszter a Financial Times című londoni üzleti-politikai lapban is kifejtette a G20 figyelmébe ajánlott elképzelését. E szerint a világgazdasági összkibocsátás 85 százalékát megtermelő Húszaknak 0,05 százalékos adót kellene kivetni országaikban a pénzügyi termékekkel végrehajtott bármiféle kereskedési ügyletre, függetlenül attól, hogy e tranzakciók tőzsdén történnek-e. A lakossági kisbefektetők mentességet kapnának.

Steinbrück az osztrák gazdaságkutató intézet számításait idézve azt írta: egy ilyen mértékű adó globális kivetéséből évente akár 690 milliárd dollár is befolyhat; ez a világ összesített GDP-értékének 1,4 százaléka lenne. Ez nem róna illetlenül nagy terhet a piaci szereplőkre, ugyanakkor jelentos mértékben hozzájárulna a válság költségeinek finanszírozásához – áll a német pénzügyminiszter cikkében.

A G20 hozadékai

A világgazdasági kibocsátás 85 százalékát adó országok vezetői megállapodásra jutottak, hogy a Nyolcak (G8) helyett ezentúl a Húszak csoportja lesz az első számú gazdasági egyeztető fórum. Ez a nagy feltörekvő országok – egyebek között Brazília Mexikó, Argentína, Indonézia, Kína, valamint India – és két térség, Ázsia és Latin-Amerika megerősödését jelzi

.

A feltörekvő államok nagyobb befolyást szereznek az IMF-ben is. A csúcstalálkozót záró nyilatkozat szerint legkevesebb 5 százalékkal nő szavazati arányuk, elemzői jóslatok alapján főként a gazdasági erejüket tekintve felülreprezentált európai országok rovására. Az IMF működési, döntéshozatali rendjét 2011-ig újítják meg – áll a dokumentumban.

A pénzügyi szféra szabályozási reformját a G20 keretében működo Pénzügyi Stabilitási Testület (FSB) dolgozza ki 2010. október végéig. A jelenlegihez hasonló válságok elkerülését biztosítani hivatott szigorításokat szakaszosan, 2012 végéig kell bevezetni. A Húszak területén kötelező lesz majd például az EU-ban már érvényes úgynevezett Bázel II szabályozás, amely egyebek között előírja, hogy a bank saját tőkéjének a teljes hitelállomány minimum 8 százalékát kell elérnie. A szektor legnagyobb szereplőit, bankokat, brókercégeket rendszeresen átvilágítják, terhelési próbának, úgynevezett stressz tesztnek vetik majd alá. A csúcsvezetői fizetésekre vonatkozó előírásokat pedig úgy alakítják át, hogy veszteség esetén senki ne kaphasson csillagászati prémiumot, és a jutalmak ne ösztönözzenek túlzott kockázatvállalásra.

A reformok legfőbb célja, hogy állami támogatás nélkül is stabilan, biztonságosan működjön a pénzügyi rendszer, amelyet állami tőkeinjekciókkal sikerült csak feltámasztani a Lehman Brothers tavaly szeptemberi csődje után. Egyelőre azonban nem szabad leállni az adófizetők pénzéből finanszírozott gazdaságélénkítéssel, a válság miatt bevezetett ösztönző programokból csak a fellendülés beköszöntével lehet fokozatosan visszavenni – áll a tanácskozás végén kiadott közös közleményben.

A káros hatású gázok kibocsátását szabályozó, 2012-ben lejáró kyotói egyezményt felváltó új nemzetközi megállapodás ügyében nem sikerült előbbre lépni a csúcson.

Forrás: Napi Gazdaság

---