Új APEH-állásfoglalás: szigor az exportőrökkel szemben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szigorúbbá válhat az adóhatósági gyakorlat az EU-s áruexporttal összefüggő áfamentes számlázással kapcsolatban – vélik a KPMG szakértői. Az adóhatóság állásfoglalást adott ugyanis ki az áfamentes számlázáshoz szükséges hiteles igazolás módjairól; az anyag megerősíti az adóhatóság szigorú ellenőrzési gyakorlatát egyes kérdésekben.

A közösségen belüli adómentes termékértékesítés egyik feltételeként az áfatörvény előírja: az eladónak igazolnia kell, hogy a terméket az értékesítés következményeképpen Magyarországról más tagállamba szállították el. A megfelelő igazolás hiányában az áfamentes számlázás nem fogadható el, és adóhiány állapítható meg.

Az állásfoglalás megerősíti, hogy az igazolás alapvető dokumentuma a fuvarlevél, így például közúti fuvarozás esetén a CMR fuvarokmány. Az adóhatóság egyéb, a szállítást igazoló dokumentumokat csak különleges esetekben ismer el.

A KPMG adószakértői felhívják a figyelmet arra, hogy a fuvarokmány csak annak bizonyítására alkalmas, hogy a fuvarozó átvette az árut a szállítótól. Ugyanilyen fontos annak igazolása, hogy a szállítmány megérkezett másik tagállambeli rendeltetési helyére. Ebből kifolyólag a vevőnek valamilyen formában igazolnia kell, hogy átvette az árut. Az állásfoglalás erre két lehetőséget kínál fel: a nyilatkozat szerepelhet a fuvarlevélre felvezetve, vagy külön a vevő által kiállított dokumentumban.

A zökkenőmentes adóhatósági vizsgálatok érdekében ezért a KPMG adószakértői azt javasolják az áruikat más tagállamokba adómentesen értékesítő adózóknak, hogy a kiszállítások igazolására szerezzék be vagy a vevő által is aláírt, lepecsételt fuvarlevelet (CMR fuvarokmányt), vagy a fuvarlevélen kívül külön az átvételről szóló vevői nyilatkozatot.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.