Változások a helyi adózásban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Adó szaklap 2012/1-2. számában megjelent cikk összefoglalja a helyi adózásban bekövetkezett 2011. évi évközi módosításokat és a 2012-től hatályos változásokat az építményadótól a telekadón át a helyi iparűzési adóig. Kiemelünk néhány fontos új szabályt.

Az Országgyűlés döntése alapján az önkormányzatok számára mégsem válik lehetővé a települési adó bevezetése. A kormány eredeti szándéka szerint a települési önkormányzatok a jelenlegi helyi adók mellett egy vagy több, saját maguk által alkotott települési adót is bevezethettek volna az illetékességi területükön.

Az építményadó és a telekadó adómértékének megállapítása során – a törvényjavaslat szerinti forgalmi érték 3 százalékához kötött maximális adóteher helyett – változatlanul arról szól a rendelkezés, hogy az önkormányzat az általa alkotott szabályoknak megfelelően bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál.

Így a hatályos szabályoknak megfelelően a törvény továbbra is rögzíti: az adó felső határát, továbbá azt, hogy a törvényben meghatározott felső határoknak az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal-változásai szorzatával növelt összegére figyelemmel állapíthatja meg az adómaximumot.Ugyanakkor számos módosítás növeli az önkormányzatok mozgásterét az általuk kivethető adókra vonatkozóan.

Mentességek, a helyi adóztatás mozgásterének bővítése

Változik a feltételes helyi adómentességre vonatkozó szabályozás, amely valamennyi helyi adóra vonatkozó személyi mentességet jelent abban az esetben, ha az adott szervezetnek (például társadalmi szervezetnek, alapítványnak, köztestületnek, ún. közszolgáltató szervezetnek) az adóévet megelőző évi jövedelme után nem keletkezett társaságiadó-fizetési kötelezettsége.

A személyes mentességre vonatkozó szervezeti kör megmaradt, változatlanul ide tartoznak a társadalmi szervezetek, az alapítványok, a közszolgáltató szervezetek, a köztestületek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak.

Ugyanakkor változott a közszolgáltató szervezeti kör fogalmi meghatározása.
A közműszolgáltatók (a távfűtés-, a melegvíz-, az ivóvíz-, a csatornaszolgáltatást nyújtók – ideértve a víziközmű-társulatot is – feltéve, ha nettó árbevételük legalább 75 százalékban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik) kikerültek a közszolgáltató szervezetek köréből, ezáltal feltételes helyi adómentes státuszukat is elveszítik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy adókötelezettségük 2012. január 1-jétől valamennyi helyi adóban fennáll, függetlenül attól, hogy az adóévet megelőző évben keletkezett-e társaságiadó-fizetési kötelezettségük vagy sem.

A feltételes adómentesség is szűkült, 2012. január 1-jétől építmény- és telekadóban mentesség csak azokra az ingatlanokra vonatkozik, amelyek csak és kizárólag az adott preferált (jellemzően nonprofit) szervezet alapító okirata, alapszabálya szerinti alaptevékenység kifejtésére szolgálnak. Így nem mentes 2012-től évtől például a MÁV, a Volán-társaság, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet bérbe adott épülete, ingatlana.

2012. január 1-jétől az önkormányzatok az alapterület szerinti építmény- és telekadóztatás esetén bármely szempont szerint differenciálhatják az adó mértékét, még a vállalkozó adóalanyok üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze, illetve telke vonatkozásában is. A 2011. december 31-ig hatályos szabályozás szerint a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó alapjának alapterület szerinti megállapítása esetén kizárólag az adótárgy fajtája, a településen belüli földrajzi elhelyezkedése, (hasznos) alapterülete, funkciója (használati módja), továbbá a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás célját szolgáló épület, épületrész esetén annak nyitva tartása alapján állapíthat meg az önkormányzat differenciált adómértéket.

Telekadó

2012. január 1-jétől a telekadóztatás hatóköre (a tárgyi hatály) bővül a külterületi, nem termőföldként nyilvántartott földrészlettel, továbbá az épületnek nem minősülő építménnyel (például úttal) lefedett földrészlettel. (A hatályos Htv. értelmében a telekadó hatálya a beépítetlen, belterületi földrészletre terjed ki, azaz a belterületen fekvő telek azon részére, amelyen sem épület, sem épületnek nem minősülő építmény – így út, parkoló – nem áll. Nem kell telekadót fizetni továbbá a belterületi termőföld után sem, ha az tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll.)

Továbbra sem kell azonban telekadót fizetni a külterületi termőföld, valamint a belterületi – mezőgazdasági művelés alatt álló – termőföld után. Külterületi tanya esetén a tanyához tartozó földrészlet után szintén nem kelle adót fizetni, ha a földterület mezőgazdasági művelés alatt áll. Emellett nem lesz adóköteles a közút és a vasúti pálya, valamint a vasúti pálya tartozéka által lefedett földterület sem.

Lucz Zoltánné cikke – kitérve az összes helyi adó típusra – teljes terjedelemben az Adó szaklap 2012/1-2. számában olvasható.

Forrás: Adó szaklap 2012/1-2. szám

---