Változások a számla- és nyugtatnyomtatványok használatában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az APEH közzétette honlapján a nyugta- és számlaadási kötelezettség változásával kapcsolatos tudnivalókat. Július 1-től megszűnik a 2007. január 1. előtt legyártott nyugta és számla nyomtatványok forgalmazhatósága; azok csak 2007. december 31-ig használhatók fel. A 2007. január 1-jét megelőzően előállított és nyilvántartásba vett nyomtatványokat a felhasználóknak 2007. december 31-el le kell zárni. A fel nem használt bizonylatokat az előállítóknak, az értékesítőknek és a felhasználóknak – utólag is ellenőrizhető módon, bizonylattal alátámasztottan, a rájuk vonatkozó selejtezési szabályoknak megfelelően – 2008. január 31-ig kell selejtezni.

A változást az év elején hatályba lépett pénzügyminisztériumi rendelet [25/2006. (X. 27.) PM rendelet] írja elő. E szerint a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosítása valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazása kizárólag az állami adóhatóság által a nyomtatvány előállítója részére kijelölt sorszámtartományba illeszkedő nyomtatott sorszám alkalmazásával, annak egyszeri felhasználásával állítható elő. A sorszámtartományt az adózó írásos kérelmére az APEH jelöli ki. Az APEH a nyomtatvány-előállítók részére kijelölt sorszámtartományokat honlapján rendszeresen, nyomtatvány-előállítónként, bizonylat-fajtánként, időszakonkénti bontásban közzéteszi.

Ha valaki 2007. június 30. után vásárol olyan nyugtát, vagy számlát, amelyet 2007. január 1-jét megelőzően állítottak elő, azon túl, hogy megsérti a PM rendelet előírásait, az a bizonylat már nem minősül adóigazgatási azonosításra alkalmasnak, így szabályos bizonylatként nem használható fel – áll az APEH tájékoztatójában. Az idén megvásárolt nyomtatványoknál a nyomtatványt beszerző adózó az erről szóló számlából tudhatja meg, hogy a nyomtatványt mikor állították elő.

Nem kell azonban az APEH-tól sorszámtartományt kérni az elsősorban szolgáltatás igénybevételére feljogosító jegyek, belépők előállításához, ha azon előre nyomtatottan szerepelnek a kibocsátó adatai, még akkor sem, ha egyébként tartalmuk alapján alkalmasak a kézzel kiállított nyugta funkciójának betöltésére is. Ugyancsak mentesül a változás alól a vizitdíj, kórházi napidíj nyomtatványok előállítása, mivel ezek nem tartoznak az Áfa törvény tárgyi hatálya alá eső szolgáltatások közé. Nem érinti a változás azokat a nyomtatványokat sem, amelyeket a felhasználó (jogszabályi előírás vagy saját döntése alapján) szigorú számadás alá von (pl. CMR fuvarokmány, szállítólevél, felvásárlási jegy, belső bizonylatok stb.). Természetesen ezeket a nyomtatványokat is el kell látni sorszámmal, de ezt nem az APEH jelöli ki, így ezekről a nyomtatványokról nem kell a nyomtatványforgalmazóknak az APEH felé adatot sem szolgáltatnia.

Fontos, hogy továbbra is az APEH határoz meg sorszámot minden, az Áfa törvényben meghatározott tartalmi elemeket tartalmazó számla (egyszerűsített számla) nyomtatvány nyomdai előállításához, tehát a kibocsátó adózó adatait előre nyomtatottan tartalmazó számlához is. Az APEH honlapján (a „www. apeh.hu / adatbázisok lekérdezése / nyomdai sorszámintervallumok”címszó alatt) hozzáférhető az APEH által kijelölt sorszámtartományok nyilvántartása. Az adatbázisban a lekérdezés a nyomtatvány-előállító neve, a bizonylat fajtája, és a bizonylat sorszáma szerint lehetséges.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Május 31. – több mint háromszázezer vállalkozást érintő határidő

Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?