Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az APEH közzétette honlapján a nyugta- és számlaadási kötelezettség változásával kapcsolatos tudnivalókat. Július 1-től megszűnik a 2007. január 1. előtt legyártott nyugta és számla nyomtatványok forgalmazhatósága; azok csak 2007. december 31-ig használhatók fel. A 2007. január 1-jét megelőzően előállított és nyilvántartásba vett nyomtatványokat a felhasználóknak 2007. december 31-el le kell zárni. A fel nem használt bizonylatokat az előállítóknak, az értékesítőknek és a felhasználóknak – utólag is ellenőrizhető módon, bizonylattal alátámasztottan, a rájuk vonatkozó selejtezési szabályoknak megfelelően – 2008. január 31-ig kell selejtezni.
A változást az év elején hatályba lépett pénzügyminisztériumi rendelet [25/2006. (X. 27.) PM rendelet] írja elő. E szerint a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosítása valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazása kizárólag az állami adóhatóság által a nyomtatvány előállítója részére kijelölt sorszámtartományba illeszkedő nyomtatott sorszám alkalmazásával, annak egyszeri felhasználásával állítható elő. A sorszámtartományt az adózó írásos kérelmére az APEH jelöli ki. Az APEH a nyomtatvány-előállítók részére kijelölt sorszámtartományokat honlapján rendszeresen, nyomtatvány-előállítónként, bizonylat-fajtánként, időszakonkénti bontásban közzéteszi.
Ha valaki 2007. június 30. után vásárol olyan nyugtát, vagy számlát, amelyet 2007. január 1-jét megelőzően állítottak elő, azon túl, hogy megsérti a PM rendelet előírásait, az a bizonylat már nem minősül adóigazgatási azonosításra alkalmasnak, így szabályos bizonylatként nem használható fel – áll az APEH tájékoztatójában. Az idén megvásárolt nyomtatványoknál a nyomtatványt beszerző adózó az erről szóló számlából tudhatja meg, hogy a nyomtatványt mikor állították elő.
Nem kell azonban az APEH-tól sorszámtartományt kérni az elsősorban szolgáltatás igénybevételére feljogosító jegyek, belépők előállításához, ha azon előre nyomtatottan szerepelnek a kibocsátó adatai, még akkor sem, ha egyébként tartalmuk alapján alkalmasak a kézzel kiállított nyugta funkciójának betöltésére is. Ugyancsak mentesül a változás alól a vizitdíj, kórházi napidíj nyomtatványok előállítása, mivel ezek nem tartoznak az Áfa törvény tárgyi hatálya alá eső szolgáltatások közé. Nem érinti a változás azokat a nyomtatványokat sem, amelyeket a felhasználó (jogszabályi előírás vagy saját döntése alapján) szigorú számadás alá von (pl. CMR fuvarokmány, szállítólevél, felvásárlási jegy, belső bizonylatok stb.). Természetesen ezeket a nyomtatványokat is el kell látni sorszámmal, de ezt nem az APEH jelöli ki, így ezekről a nyomtatványokról nem kell a nyomtatványforgalmazóknak az APEH felé adatot sem szolgáltatnia.
Fontos, hogy továbbra is az APEH határoz meg sorszámot minden, az Áfa törvényben meghatározott tartalmi elemeket tartalmazó számla (egyszerűsített számla) nyomtatvány nyomdai előállításához, tehát a kibocsátó adózó adatait előre nyomtatottan tartalmazó számlához is. Az APEH honlapján (a „www. apeh.hu / adatbázisok lekérdezése / nyomdai sorszámintervallumok”címszó alatt) hozzáférhető az APEH által kijelölt sorszámtartományok nyilvántartása. Az adatbázisban a lekérdezés a nyomtatvány-előállító neve, a bizonylat fajtája, és a bizonylat sorszáma szerint lehetséges.
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
