Változnak a számlázási szabályok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Pénzügyminisztérium december végén módosította a számla, az egyszerűsített számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló PM-rendeletet, és új szabályokat hozott a számlázás és számlaadás tekintetében – hívja fel a figyelmet a Deloitte hírlevele.

Az egyik lényeges, kedvező változás a számlapéldányok sorszámozásában történt. A számlázó programra vonatkozó jelenleg hatályos szigorú rendelkezések értelmében a számlapéldányok egymás utáni nyomtatása során, az egyes példányokon fel kell tüntetni azok sorszámozását, illetve ha a nyomtatás több példányos és összeszerelt, előnyomás nélküli papírra történik, akkor azt az információt, hogy a számla összesen hány példányban készült.

A szigorú előírások alkalmazását, amelyek jelentős nehézséget jelentenek számos külföldi székhelyű társaság számára, már az Európai Bizottság is kifogásolta – állapítja meg a Deloitte.

Áprilistól a számlázó programnak a számla adattartalmának papírra nyomtatása során csupán azt kell biztosítania, hogy a számla eredeti és másolati példányai egymástól megkülönböztethetők legyenek, és hogy a számla eredeti példányként csak 1 példányban legyen nyomtatható.

A kedvező változásnak köszönhetően a jövőben nem lesz szükség bonyolult számlatechnikai, illetve informatikai megoldásokra a számlapéldányok sorszámozása kapcsán. A változás következtében azonban felmerülhet a kérdés, hogy a korábbi szigorú előírások összeegyeztethetők voltak-e az uniós előírásokkal.

A számlázást érintő további újdonság a számlázó program dokumentációját illetően, hogy már nem kizárólag a számlázó program készítője, hanem annak átalakulása/megszűnése esetén jogutódja is nyilatkozhat a számlázó program jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelőségéről.

Az elektronikus archiválást érintő változás, hogy az adóalanyoknak január 1. óta lehetőségük van a papíralapon kibocsátott számláikat elektronikus úton megőrizni. Az eddigi előírások meglehetősen szigorú feltételekhez, fokozott biztonságú elektronikus aláírás és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegző alkalmazásához kötötték az elektronikus archiválást.

A módosítások értelmében részben egyszerűsödnek, illetve rugalmasabbá válnak a papír alapon kibocsátott számlák elektronikus archiválására vonatkozó szabályok is. Az új rendelkezések a digitális archiválás szabályairól szóló GKM-rendelet elveivel összhangban alternatív megoldások számára is teret nyitnak. A módosító rendelet szerint a számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla kibocsátónál maradó példánya – papírra nyomtatás helyett – elektronikus adatállományként is megőrizhető, feltéve, hogy a megőrzés legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentum létrehozásával, vagy akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal hitelesített zárt rendszer alkalmazásával történik.

A más helyetti számlázás előírásaiban is pozitív változásokat eredményez a jogszabály-módosítás a hírlevél szerint. Amennyiben a számlakibocsátás átvállalását nyomdai úton előre előállított számlával teljesítették, úgy a számlatömböt is vissza kellett juttatni a számlakibocsátásra eredetileg köteles fél részére.

A számlakibocsátásra kötelezett meghatalmazottjára vonatkozó különös szabályok tekintetében történt változás szerint, a jövőben a számlakibocsátásra kötelezett meghatalmazottja csupán a számlanyomtatvány egy másolati példányát lesz köteles eljuttatni a számlakibocsátásra kötelezettnek.

Az áfa törvény januártól számlaként ismeri el a Közösség más
tagállamában nyilvántartásba vett adóalanyok által kibocsátott, ügylet teljesítését tanúsító olyan okiratot is, amely tartalmában megfelel a nyilvántartásba vétel tagállamának joga szerint a számlára vonatkozó közösségi áfa-előírásoknak. A rendelet módosítása szerint ezekre a bizonylatokra nem kell a PM-rendelet előírásait alkalmazni – áll a hírlevélben.

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.