Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nyáron fokozott figyelmet kell fordítani a meleggel, kánikulával kapcsolatos munkavédelmi előírásokra, így a védőital és a pihenőidő biztosítására. Az Adó szaklap 2010/8. számában megjelent cikk emellett a képernyő előtti munkavégzés szabályaival is foglalkozik.
A munkavédelmi törvény a munkavégzéshez megfelelő környezet biztosítását írja elő általános munkáltatói kötelezettségként. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjét meghatározó 3/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet tartalmazza a munkahelyek zárt helyiségeinek, tereinek a hőmérsékletével, valamint a szabadtéri munkahelyekkel kapcsolatos szabályokat, amelyeket minden foglalkoztató köteles betartani. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy külön jogszabály, a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet rendezi az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményeket. Tekintve, hogy mostanában többször is rendeltek el úgynevezett hőségriadót, amikor a munkavédelmi felügyelőségek ellenőrei is fokozottan vizsgálták a meleggel kapcsolatos előírások betartását, érdemes az ilyen helyzetekre már jó előre felkészülni.
Alapvető követelmény, hogy a zárt munkahelyeken, így különösen az irodákban, üzemekben, csarnokokban olyan ablakokat, tetőablakokat és üvegfalakat kell beépíteni, amelyek a munka és a munkahely jellegének megfelelően kiküszöbölik az erős napsugárzás káros hatásait. A munka jellegétől és az évszakoktól függően – a munka nehézségi fokát jellemző munkaenergia-forgalmat figyelembe véve – álló munkánál 1 méteres magasságban, ülő munkánál pedig félméteres magasságban kell a jogszabályban előírt hőmérsékletet (klímatényezőt) garantálni. Ez azt jelenti, hogy szellemi tevékenységnél 21-24 fokot, könnyű fizikai munkánál 19-21 fokot, közepesen nehéz fizikai munka esetében 17-19 fokot, míg nehéz fizikai munka esetén 15-17 fokos hőmérsékletet kell biztosítani. Amennyiben az előírt hőmérsékleti értékek nem valósíthatók meg, akkor az úgynevezett effektív, illetve korrigált effektív hőmérsékletet kell figyelembe venni. (Ezeket úgy határozzák meg, hogy figyelembe veszik a levegő relatív nedvességtartalmát és a légsebességet, illetve a hősugárzást is). A foglalkoztatónak arra is figyelnie kell, hogy a dolgozót ne érje nagyfokú hősugárzás. A hősugárzás akkor minősül nagyfokúnak, ha a léghőmérséklet és a glóbuszhőmérséklet különbsége meghaladja a (K) EH-érték meghatározásához minimálisan megkívánt +5 °C hőfokkülönbség háromszorosát. Az ilyen mérésekhez, klímatényezők meghatározásához azonban általában már szakember segítségét kell igénybe venni.
A 24 °C (K) EH-érték feletti hőhatással járó munkahelyeken a munkába lépést követően, továbbá három hetet meghaladó munkaszünet utáni újbóli munkafelvétel esetén munkaszervezéssel kell biztosítani a hőhöz való alkalmazkodás feltételeit. Ennek érdekében a napi hőhatás időtartama az alkalmazkodási folyamat kezdetén nem haladhatja meg a 2 órát és a munka nehézségi foka a közepesen nehéz fizikai munkának megfelelő 14,0 kJ/min értéket. Az adott munkakörrel járó terhelési szintet két hét alatt fokozatosan kell elérni.
A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Ez azt jelenti pontosabban, hogy óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell a munkafolyamatok közé beiktatni, feltéve, hogy a munkahely hőmérséklete a 24 °C korrigált értéket meghaladja. Szabadtéri munkahelyeken a hőmérsékletet természetesen nem lehet befolyásolni. Ilyenkor a munkáltató azt köteles biztosítani, hogy az alkalmazottai a munkavégzés során védve legyenek az időjárás káros következményeitől, azaz árnyékos helyet kell a pihenőidő eltöltéséhez kialakítani, ahol valamilyen ülő alkalmatosságot is kell elhelyezni.
Külön pihenőhelyiséget az épületeken belül akkor kell létrehozni, ha 10 főnél több munkavállalót alkalmaznak vagy a végzett tevékenység jellege, így például a hideg vagy meleg klíma hatásának az érvényesülése ezt szükségessé teszi. Kivétel képeznek az olyan munkahelyek, ahol a szünetek alatt ezzel egyenértékű pihenési lehetőség biztosítható.
Ha a munkahelyi klíma mind zárt térben, mind pedig a szabadban a 24 Celsius-fokot meghaladja, igény szerint, de legalább félóránként általában 14-16 fokos ivóvizet kell a dolgozók rendelkezésére bocsátani. A folyadékveszteség pótlására ízesített alkoholmentes ital is adható, ha annak a cukortartalma a 4 súlyszázalékot nem haladja meg, kivéve, ha az italt mesterséges édesítőszerrel ízesítették. Védőitalként nem kötelező ásványvizet venni, hanem sima csapvíz is adható, ha annak a hőmérséklete megfelelő. Különösen fontos, hogy a védőital elfogyasztásához fejenként egy-egy poharat is biztosítani kell.
Farkas Katalin cikke teljes terjedelemben az Adó szaklap 2010/8. számában olvasható.
Forrás: Adó szaklap 2010/8. szám
A költségvetésnek több mint egymilliárd forintos kárt okozó bűnszervezet tagjai ellen indult eljárás, az ügyészség hat gyanúsított letartóztatását indítványozta – tájékoztatott a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője pénteken.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) fővárosi és vármegyei központi ügyfélszolgálatai 2024. május 13. és 21. között rendkívüli nyitvatartással várják az ügyfeleket a személyi jövedelemadó bevallás közelgő határideje miatt – közölte az adóhatóság pénteken.
Közép-európai viszonylatban is kiemelkedő kapacitásúnak számító illegális cigarettagyárat, valamint a hozzá tartozó alapanyagok és késztermékek raktárhálózatát számolták fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) budapesti nyomozói – közölte a szervezet közleményben.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
