Végtörlesztés: GAME OVER


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megszűnt a munkaadói vissza nem térítendő végtörlesztési támogatás tehermentessége év végével.A megváltozott jogszabályi helyzet miatt amennyiben a munkáltató 2011. december 30-án, vagy ezt követően utalt végtörlesztési juttatást közvetlenül a munkavállaló folyószámlájára, vagy akár a hitelező bank részére, akkor azt kockáztatja, hogy az adóhatóság a juttatást nettó bérkifizetésnek minősíti – írja az RSM DTM blogjában.

Mint ismert, az Országgyűlés november 30-tól 7,5 millió forintos összeghatárig lehetővé tette a munkaadók számára, hogy köztehermentesen, vissza nem térítendő juttatás formájában támogassák munkavállalóik végtörlesztését. Az ehhez rendelt határidő eredetileg február 28-a volt (eddig állt – volna – nyitva a határidő a kölcsön vagy a támogatás tényleges átutalására a munkavállaló bankszámlájára, vagy közvetlenül a bank részére), ám egy, az év végén elfogadott jogszabály a rendelkezésre álló időt két hónappal lerövidítette. Így a juttatást a munkaadók december 30-ig adhatták adómentesen.

Vigyázat, kőkemény szankciók!

A megváltozott jogszabályi helyzet miatt azonban, amennyiben a munkáltató 2011. december 30-án, vagy ezt követően utalt végtörlesztési juttatást közvetlenül a munkavállaló folyószámlájára, vagy akár a hitelező bank részére, akkor azt kockáztatja, hogy az adóhatóság a juttatást nettó bérkifizetésnek minősíti.

Ennek az lehet a következménye, hogy az utalt összeg függvényében az adóhatóság adóhiányt, adóbírságot, továbbá késedelmi pótlékot állapíthat meg. A szankciók egy 7,5 millió forintos támogatás esetében könnyen elérhetik a 4 millió forintot, nem beszélve arról, hogy a be nem fizetett adókat is meg kell fizetni, ami a 8 millió forintot is meghaladhatja.

Folytatás az RSM DTM blogjában, az alábbi linken.

Forrás: RSM DTM blog


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.