Veszendőbe menő kedvezmények

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kisvállalkozások sokszor nem használják ki a cégvezetés és az adózás terén jelenleg is meglévő erőforrásokat – vélik az RSM DTM tanácsadó cégnél.

A kisvállalkozások sokszor nem használják ki a cégvezetés és az adózás terén jelenleg is meglévő erőforrásokat – vélik az RSM DTM tanácsadó cégnél. Ez többek között abban mutatkozik meg, hogy a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) sokkal kevésbé hatékony működésűek, mint a Lajtán túli társaik.

A kkv-szektor a munkavállalók közel 70 százalékát foglalkoztatja és az adóbevételek kétharmadát teljesíti Magyarországon. Hatékonyságuk viszont jelentősen kisebb, mintegy a fele a nagyvállalatokénak. Árulkodó mutató az is, hogy a határon átnyúló adózás költsége a kkv-knál eléri a bevétel 2,5 százalékát, míg a nagyvállalatoknál ez csupán 0,02 százalék.

E lemaradás mögött természetesen több tényező húzódik meg. Ezek közé tartozik a vállalkozási készség és az alkalmazotti felkészültség hiánya, ugyanakkor a hektikus gazdaságpolitika, a tisztességtelen verseny és a túl magas elvonási szint is – véli Kalocsai Zsolt, az RSM DTM vezérigazgatója.

Maguk a kkv-k is sokat tehetnek azonban azért, hogy ne eleve versenyhátrányból lépjenek a piacra, és az újabb, akár határon túli piacok meghódítása ne legyen lényegesen drágább számukra, mint a multik esetében. E feladatok közé tartozik a reális és kidolgozott céges vízió megalkotása, valamint a cash flow és az adóterhelés alapos és előrelátó tervezése.

Ez utóbbi területen további lehetőségeket, kedvezményeket is érdemes szem előtt tartani. „Évi 50 millió forintos adóalapig lehetőség van a szokásos 19 százalék helyett csupán 10 százalékos társasági adó fizetésére. Sokszor azonban át kell tekinteni a tevékenységet és a pénzügyi folyamatokat ahhoz, hogy az adott vállalkozás beleférjen ebbe a keretbe” – fogalmazott egy múlt heti háttérbeszélgetésen Kalocsai Zsolt. Hozzátette: a kedvezmény igénybevétele számos feltételhez kötött, fontos, hogy a cég ezeket is szem előtt tartsa.
Egy másik kedvező lehetőség az úgynevezett kisvállalkozói adókedvezmény, amely 30 millió forintos adóalapig vehető igénybe. Ennél magasabb a limit a fejlesztési tartalék esetén, ezen a címen ugyanis akár 500 millió forint, az adózás előtti eredmény 50 százaléka is „félretehető”. Itt arra kell odafigyelni, hogy a felhasználásra a tartalékolást követő hat éven belül sor kerüljön. A szakképzési hozzájárulás sem elhanyagolható tétel egy kisvállalkozás életében, így érdemes tisztában lenni a felhasználás lehetőségével a munkavállalók képzésére – itt azonban szintén számos rendelkezésnek meg kell felelni.
Egyelőre ezek a lehetőségek adottak, Kalocsai Zsolt szerint azonban a kormány a következő években számos könnyítéssel segíthetné elő a kisvállalkozások fejlődését. Ezek közé tartozik a vállalkozói osztalékadóztatás, valamint az üzletrészek öröklését terhelő illeték újragondolása. Szélesíteni kellene a kisvállalkozói adókedvezmény körét, és ki kellene dolgozni a részmunkaidős foglalkoztatás kedvezményrendszerét is.

Forrás: Világgazdaság Online

---