Visszahozták az elvárt adót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyben a Ház döntött az elvárt adó újbóli bevezetéséről, figyelembe véve az Alkotmánybíróság kifogásait.

A Ház 188 igen szavazattal, 142 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el a módosítást, amely szerint az adóhivatal felhatalmazást kap arra, hogy az eddiginél szélesebb körű ellenőrzési módszereket alkalmazva vizsgálja azokat, akik nem vállalják, hogy legalább a jövedelemminimum után megfizessék az adót.

A törvénymódosítás célja, hogy a kormány tovább szűkítse a közteherviselést elkerülő lehetőségeket. Ezt oly módon kívánja elérni, hogy – a most elfogadott törvény alapján – az adóhivatal felhatalmazást kap arra, hogy új ellenőrzési módszereket alkalmazva vizsgálja azokat, akik nem vállalják, hogy legalább a jövedelem-minimum után megfizetik az adót.

Az Alkotmánybíróság február 27-én megsemmisítette az elvárt jövedelem után fizetendő adóról szóló korábbi törvényi szabályozást azzal az indokkal, hogy ez az adóalanyok tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyaitól függetlenül írt elő meg nem szerzett jövedelem után adófizetési kötelezettséget. A testület szerint az elvárt jövedelmet adóztató adó olyan megdönthetetlen törvényi vélelem, amellyel szemben a törvényalkotó nem tette lehetővé az ellenbizonyítást.

A most elfogadott törvény szerint az adózó, ha adózás előtti eredmény nem éri le a jövedelemminimumot, választhat, hogy ezt tekinti adóalapnak, vagy kitölti a bevallás-kiegészítő nyomtatványt. A jövedelemminimum a törvényben felsorolt tételekkel csökkentett bevétel 2 százaléka.

Valamennyi visszajöhet

A korábbi törvény megsemmisítése 60 milliárdos bevételkiesést jelent az idei költségvetésnek. A most elfogadott törvény eredményeként 10-15 milliárd forintos bevételt vár a pénzügyi tárca.

A törvény meghatározza, hogy az egyes adózói csoportoknál mennyi a nyereségminimum. Ha ezt a vállalkozás nem éri el, akkor a saját döntésétől függ, hogy kitölti-e a bevallás-kiegészítő nyomtatványt, vagy megfizeti az adót a minimum-nyereség után. A törvény július 1-jével lép hatályba.

Forrás: FigyelőNet


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.