Visszakérhető lesz a behajthatatlan követelések áfája


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az áfarendszer semlegességét erősítheti a jövőre életbe lépő törvény, amelynek értelmében az eladónak már nem kell adóterhet viselnie a nem fizető vevő helyett. Érdemes ugyanakkor körültekintően eljárni az ilyen esetekben, mert a visszafizetés nem automatikus – hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

Több mint húsz év után jövőre ismét lehetősége lesz egy cégnek arra, hogy az államtól visszaigényeljen akár egy öt éve behajthatatlannak tűnő követelés áfáját is. Így az Országgyűlés által júliusban elfogadott törvény alapján az 1997-ben megszüntetett lehetőség újbóli bevezetése számos magyar vállalkozásnak jelenthet pozitív fejleményt.

Behajthatatlannak azok a követelések számítanak, amelyek a végrehajtás, felszámolás, csődeljárás során nem térülnek meg, így az eladónak addig kell finanszíroznia a fizetendő áfát, amíg nem sikerül behajtani a számlát a vevőtől.

Az Európai Bíróság (EB) egy 2017 végi ítélete (Di Maura-ügy) áll annak hátterében, amely miatt az Országgyűlés úgy döntött, hogy ismét bevezeti a behajthatatlan követelésre jutó áfa-visszatérítést. Az EB döntése szerint az uniós tagállamoknak lehetőségük van meghatározni azokat a szabályokat és feltételeket, hogy mikor, milyen esetekben adják vissza a ki nem fizetett számlára jutó áfát az eladónak. Arra egyébként nincsen lehetőségük, hogy egyáltalán ne adjanak vissza áfát, még akkor sem, ha nyilvánvalóan behajthatatlan a követelés.

„Az elfogadott törvény az áfarendszer semlegességét erősíti, mivel ezentúl az eladónak nem kell méltánytalanul viselnie a végleges adóterhet a nem fizető vevő helyett, ráadásul a lehetőség visszamenőlegesen, az elmúlt öt évben kiszámlázott tételek után is megnyílik, ha az közben behajthatatlanná minősült” – mondta el Földes Balázs. A Crowe FST szenior menedzsere hozzátette: csak a nagyobb összegek esetén éri meg visszakérni az áfát, továbbá azt is csak abban az esetben, ha már lezárult a csődeljárás, a végelszámolás, illetve megtörtént a felszámolás. „Érdemes tehát egy adótanácsadóval együttműködve végigcsinálni az ilyen típusú eljárást, mert a jog érvényesítésekor sokszor hosszú eljárásra kell számítani” – figyelmeztetett a szakember.

A jövőre hatályba lépő törvény értelmében amennyiben az eredeti ügylet során az eladó a jogszabályban felsorolt minimálisan óvatos módon járt el, úgy értesítenie kell vevőt és a NAV-ot arról, hogy a követelést áfa szempontból behajthatatlannak minősítette. Majd ezt követően az eladó a soron következő bevallásában a korábban megfizetett adó összegét levonhatja az adóbevallásból. Ezzel egyidejűleg a vevő köteles az áfát utólag visszafizetni az állam részére.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.