eÁFA: már benyújtható az önellenőrzés
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eÁFA-rendszerében már benyújthatók az újfajta bevallási lehetőséggel beadott bevallások önellenőrzései mind a webes felületen, mind a gép-gép kapcsolaton keresztül.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ismét jelentős változások várnak a magyar adóalanyokra, a 2021-től érvényes NAV online számla rendszert érintő változások kiterjesztik a számlajelentési kötelezettséget szinte az összes magyar társaság összes ügyletére.
Mely értékesítések válnak így NAV online számla jelentés kötelezetté?
Közösségen belüli értékesítésről és szolgáltatásnyújtásról kiállított számlák.
EU-n kívüli, harmadik országba irányuló export értékesítésről és szolgáltatásról kiállított számlák.
Magánszemélyek felé kiállított számlák.
Mi változik pontosan a NAV online számla jelentés kapcsán?
1. EU-n belülre termelő, szolgáltató cégek értékesítései
A kizárólag EU-n belülre termelő, szolgáltató cégek ügyletei is bekerülnek a NAV látószögébe, sőt, a NAV az ilyen értékesítésekről kiállított számlák összes adatát látni fogja. Az adóhivatal jelenleg ezekről az értékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról áfabevallással egyidejűleg kötelező EU-s összesítő nyilatkozatból (A60) kap részletesebb információt, összevontan a vevők Közösségi adószáma szerint csoportosítva. Ehhez képest januártól az adóhivatal számlák szintjén fogja látni a Közösségen belüli értékesítéseket.
Ez jelentősen megnövelheti az adóhivatali kockázatelemzési módszertan hatékonyságát, mivel a Közösségen belüli ügyleteknél a számlán szereplő összes adatra és a Közösségi vevő adószámára teljes rálátása lesz így a hivatalnak.
Így például még azt is láthatja a NAV, hogy a számlán hány db vagy kg terméket értékesítünk Közösségen belülre (vajon a kapcsolódó kiszállítási igazoláson is ugyanez fog-e szerepelni),és az értékesített termékek ára vevőnként miként alakul.
2. EU-n kívüli export értékesítések
Az export értékesítések tekintetében az adóhivatal eddig csak akkor tudta elemezni egy társaság export ügyleteit, ha utólagosan bekérte az áfaanalitikát és/vagy a számlákat, valamint az ezekhez hozzá tartozó vámdokumentációt. Januártól azonban azonnal látni fogja ezeket a tranzakciókat és a termékértékesítések kapcsán könnyedén összevetheti a vámhatóság rendszerében szereplő ugyanazon társasághoz tartozó kiviteli vámáru nyilatkozatokkal. Feltételezzük, hogy erre a lehetőségre gondolt már az adóhivatal is.
3. Magánszemélyek felé történő értékesítések
A magánszemélyek felé történő értékesítések esetén a számlán fel kell ugyan tüntetni a magánszemély vevő nevét és címét, de erről a számláról ugyanezekkel a személyes adatokkal az online számla rendszerben nem lehet majd adatot szolgáltatni. Ez azért van így, mert a személyiségi jogok védelme (GDPR- szabályok) miatt ezek az információk nem kerülhetnek be az adóhivatalhoz. Viszont, ha januártól magánszemély vásárlásunk során elkéri az értékesítő a nevünket és címünket, tudjunk róla, hogy valószínűleg az új szabályozás miatt kéri ezt tőlünk.
Milyen többletinformációhoz juthat a NAV az újabb adattartalommal?
Az exportra, EU-n belülre termelő, szolgáltató cégek és a magánszemélyek felé megvalósult értékesítések adatainak online számla kötelezetté tételével az adóhivatal elemzési és ellenőrzési képességei tovább növekednek:
A bejegyzés szerzője Németh Lilla, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eÁFA-rendszerében már benyújthatók az újfajta bevallási lehetőséggel beadott bevallások önellenőrzései mind a webes felületen, mind a gép-gép kapcsolaton keresztül.
A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított júniusi értéke: 49,4. Júniusban a válaszadók az előző hónaphoz képest mérsékelt visszaesésről számoltak be. Az elmúlt időszak mérsékelt bővülését követően ebben a hónapban fordulat következett be a feldolgozóiparban, a BMI index 50,0 pont alatt áll – közölte hétfőn a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT).
A cikksorozat záró része az IOSS rendszer árfolyamkérdéseivel kapcsolatos példákat mutat be, valamint kitér arra, hogy milyen árfolyamra vonatkozó előírások irányadóak, ha az ügyletről nem számla, hanem nyugta készül.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!