Szeptemberben folytatódnak a minimálbér-tárgyalások; a kormány célja, hogy a minimálbér-emelés mértéke a szociális partnerekkel való megállapodás eredményeként szülessen meg – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) testületi ülésén a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint.
Adómentes lett a minimálbér erejéig a duális képzésben résztvevő hallgatók díjazása, amelyet a hallgatót foglalkoztató vállalkozás fizet, így az érintett cégek pénzügyi osztályának figyelembe kell vennie a bérszámfejtésre vonatkozó módosításokat, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Baker Tilly Hungária lapunknak küldött közleményében. A júniusi törvénymódosítás 2015. szeptember 1-ig visszamenőleg is kiterjesztette az adómentességet.
Módosul többek között a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény.
Az immár négy éve hatályban lévő „új” Mt. [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)] egyes rendelkezéseinek értelmezése körül sorra jelennek meg egymásnak ellentmondó álláspontok. Ez persze alapvetően természetes. Pál Lajos örökbecsű mondása szerint az, aki biztosra akar menni, egy orvossal és egy ügyvéddel konzultáljon. Másik oldalról úgy érzem, hogy egyes kérdések kapcsán már kellő átgondolás, kellő szakmai konzultáció zajlott le az elmúlt években ahhoz, hogy – ugyan némi bátorsággal – de ki merjük jelenteni, hogy az egyes álláspontok közül melyek a helyesek, legalábbis melyek tűnnek a konkurens állásponthoz képest helyesebbnek.
A nyári diákmunkáknál fokozott a veszélye, hogy a munkáltató nem tartja be az életkorral kapcsolatos szabályokat.
A párt havi két szabad vasárnapot akar a kereskedelmi dolgozóknak és csökkentené a pelenka áfáját is.
Az immár négy éve hatályban lévő „új” Mt. egyes rendelkezéseinek értelmezése körül sorra jelennek meg egymásnak ellentmondó álláspontok. Ez persze alapvetően természetes. Pál Lajos örökbecsű mondása szerint az, aki biztosra akar menni, egy orvossal és egy ügyvéddel konzultáljon. Másik oldalról úgy érzem, hogy egyes kérdések kapcsán már kellő átgondolás, kellő szakmai konzultáció zajlott le az elmúlt években ahhoz, hogy – ugyan némi bátorsággal – de ki merjük jelenteni, hogy az egyes álláspontok közül melyek a helyesek, legalábbis melyek tűnnek a konkurens állásponthoz képest helyesebbnek.
A hazai átlagkeresetek 2003-2016-os alakulásáról közölt infografikát az MTI.
Az önkormányzati alkalmazottaknak is életpályamodellt és tisztességes bért követel a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). Boros Péterné, a szervezet elnöke az általuk meghirdetett szerdai kétórás sztrájk után az MTI-nek úgy nyilatkozott: azt szeretnék, ha a kormány tudomásul venné a szakma egységes követelését.
A növekedést a jövedelemadó kulcsának csökkentése okozta a KSH szerint.
Társaságunk forint-alapú kölcsönt nyújtott munkavállalójának pénzintézeten keresztül 2011.12.28-án kelt szerződés alapján, melynek folyósítása 2011.12.30-án történt meg. A kölcsön összege 4.800.000 Ft, kamata változó a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelően, lejárata 2026.12.31. A kölcsönt a munkavállaló által saját ingatlan vásárlásra felvett deviza alapú hitel végtörlesztésének kifizetésére a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény és lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek nem megfelelő feltételekkel nyújtotta a Társaság.
Idén 26,5 százalékkal nő az alapbér a szakdolgozóknál – jelentette be Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter.
Idén 26,5 százalékkal nő az alapbér a szakdolgozóknál – jelentette be Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter.
A cégcsoport 2015-ben több mint 3 milliárd forint konszolidált adózott eredményt ért el, ennek köszönhetően a 2016. évre érvényes bérmegállapodásban foglaltakon túl a bruttó 500 000 forint alatti alapbérrel rendelkező munkavállalók újabb egyszeri juttatásban részesülnek június 10-ig – közölte a Magyar Posta.
Adómentesen fizethet a munkáltató a dolgozóinak egészségügyi szolgáltatásokat, ha megszavazza az Országgyűlés a törvényalkotási bizottság által javasoltakat. A közszféra kapcsán emlegetett 200 ezer forintos éves limit nem vonatkozna az állami cégek alkalmazottaira, a munkáltatói befizetések az önkéntes pénztárba béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások lesznek.
A SZÉP-kártya rendszerének megtartását pozitívumként, az önkéntes nyugdíjpénztári tagság támogatásának megszűnését az öngondoskodás gyengítése miatt negatívumként értékelték a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) munkáltatói oldalának képviselői a kormány által a parlamentnek csütörtökön benyújtott új cafeteria szabályokat értékelve.
A foglalkoztató a juttatott összeg 1,19-szere után fizeti meg az szja-t és a 14%-os ehot. A magáncégeknél 450 ezer forint volna a kedvezményes éves cafetériajuttatás felső határa, ebből százer forint lenne készpénz.
Az alkalmazottak kedvezményes adózás mellett évente százezer forintot kaphatnak készpénzben – ismertette a kormány javaslatát a Magyar Időknek Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Ezen felül a közszféra munkavállalói további százezer, a versenyszféra dolgozói pedig 350 ezer forinthoz juthatnak Szép-kártyán.
A baleseti táppénz az üzemi balesetként elismert balesettel, foglalkozási megbetegedéssel összefüggő keresőképtelenség idejére nyújtott – egészségbiztosítás keretében igénybe vehető – pénzbeli ellátás. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatója.
Az alábbiakban a Személyes adatok kezelése a munkaviszonyban c. könyvből közlünk részletet, melyből megtudhatja, hogy a munkabér elszámolása érdekében milyen adatkezelési műveleteket szükséges elvégezni.
