Adócsaló hálózatok buktak meg: csak az útdíjbírság egymilliárd volt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fuvarozással és használt autók értékesítésével foglalkozó elkövetői körök kamucégek alapításával kerülték el az útdíj- és adófizetést, amiért akár húsz év börtönre számíthatnak.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói többek között a magyar fejlesztésű, országos lefedettségű elektronikus útdíjrendszernek köszönhetően fülelték le a két bandát. A két felderített ügyben önmagában az elcsalt útdíjak utáni bírság meghaladja az egymilliárd forintot – derül ki a NAV közleményéből.

Az egyik hálózat stróman cégek nevében végzett árufuvarozást. A társaságok bevallásokat ugyan nyújtottak be, de a közterheket nem fizették meg: nemcsak az egymilliárd forintnyi útdíjat nem rendezte senki, hanem munkavállalók utáni adókat és járulékokat sem.

A másik ügyben a gyanúsítottak használtautó-kereskedő cégeket alapíttattak, amik az autóvásárláskor illetékmentességet élveztek. A magánszemély ügyfeleik által megvenni kívánt autókat bejelentették éppen használt bukó cégeikbe, azokat fiktív szerződések alapján „használták”. A tényleges vevők így nem fizettek illetéket a gépjárművásárláskor, és az útdíjat, biztosítást sem rendezték soha. Négy év alatt négyezer autó futott át így a bevallásokat is elmulasztó cégeken. A kétszázmilliós útdíjbírság mellett a be nem fizetett illeték- és adó összege hétszázmillió forintra rúgott, míg a kijátszott biztosítások díja is meghaladta a háromszázmillió forintot.

adócsaló

A NAV észak-magyarországi pénzügyi nyomozói IT szakemberek és bevetési járőrök bevonásával csaptak le a bandákra. A teljes könyvelés és elektronikus levelezés mellett lefoglaltak ötvenöt tehergépjárművet, négy luxusautót, egy ingatlant, továbbá magyarországi és szlovákiai bankszámlákat is zár alá vettek, eddig összesen háromszázmillió forint értékben.

A nyomozók összesen tizennégy gyanúsítottat hallgattak ki, akik közül ötöt költségvetési csalással, kilenc személyt pedig közokirat-hamisítással gyanúsítanak. A bűncselekmények egyik ötletgazdáját őrizetbe vették és a bíróság elrendelte letartóztatását. Ha bűnösségük bebizonyosodik, az üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt akár húsz éves szabadságvesztésre számíthatnak.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]