Cégvezetői várakozások: drámai fordulat – infografika

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Minden eddiginél pesszimistábban tekintenek az előttünk álló évre a cégvezetők, több mint felük a világgazdaság lassulására számít. Az InfoTandem infografikája.

Amióta mérik – azaz 2012 óta –, még sohasem volt olyan magas a világgazdasági növekedés lassulására számítók aránya a vállalatvezetők körében, mint 2020 elején. A PwC 83 országban, mintegy 1600 vezérigazgató bevonásával készített friss globális felmérése szerint a tempó fékeződésétől most 53 százalékuk tart, s mindössze 22 százalék reménykedik abban, hogy a növekedés az idén is gyorsulni fog. A hangulatváltozás különösen drámai felhangot kap, ha hozzátesszük, hogy két évvel ezelőtt még alig 5 százaléknyi volt a pesszimisták tábora, míg az optimistáké akkor 57 százalékkal tetőzött.

A Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon nyilvánosságra hozott jelentés szerint a globális növekedéssel kapcsolatos borúlátás Észak-Amerikában a legerősebb, ott a vezérigazgatók 63 százaléka jósol lassulást. Hozzájuk képest közép-kelet-európai kollégáik már-már rózsaszínben látják a világot: „csupán” 43 százalékuk vetít előre lefékeződést, egynegyedük pedig egyenesen felpörgő növekedést vizionál. Náluk optimistábbnak csak az ázsiai menedzserek számítanak, akiknek több mint egyharmada bízik továbbra is gyorsuló tempóban.

Egy dolog a globális borúlátás, s egy másik a saját vállalat előtt álló lehetőségek megítélése – a kettő gyakran nincs szinkronban egymással. Ezúttal azonban a cégvezetők cégük kilátásaitól sincsenek elragadtatva: csupán 27 százalékuk nyilatkozta azt, hogy „nagyon bizakodó”, márpedig ez 2009 óta a legalacsonyabb szint, és a tavalyi 35 százalékhoz képest is érdemi gyengülést mutat. Országonként persze komoly eltérések mutatkoznak. Kínában például még mindig 45 százalék a legoptimistábbak aránya céges viszonylatban; az Egyesült Államokban átlaghoz közeli, Németországban viszont már csak egyötödös, Japánban pedig 11 százalékos azok súlya, akik hisznek vállalatuk idei bevételbővülésében.

Ami a cégek saját esélyeit leginkább fenyegető veszélyeket illeti, a bizonytalan gazdasági növekedés tavaly még nem volt ott a tíz fő faktor között, most viszont a harmadik helyre ugrott, 34 százalékos említéssel. Az élen továbbra is a túlszabályozottság áll (36 százalék), közvetlenül mögé viszont a kereskedelmi konfliktusok jöttek fel (36 százalékkal). A hazánkat is magában foglaló közép-kelet-európai térségben szintén a túlszabályozottság az első számú fenyegetés, ezt azonban itt a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása körüli félelmek, illetve a szabályozás bizonytalanságai követik, s csak negyedik veszélyforrásként jelenik meg a globális növekedési bizonytalanság.