Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének gyakorlati tudnivalói: szüneteltetésből megszűnés

A szüneteltetés úgy is véget érhet, hogy a vállalkozás megszűnik. Ekkor az egyéni vállalkozónak soron kívüli bevallási kötelezettsége keletkezik. Van még teendő többek között az önkormányzati adókkal és az szja-bevallással is.

Szüneteltetésből megszűnés

A szüneteltetés nemcsak úgy érhet véget, hogy az egyéni vállalkozó tovább folytatja a tevékenységét, hanem úgy is, hogy a vállalkozás megszűnik.

Ennek egyik esetéről korábban is volt már szó: ha az egyéni vállalkozó nem jelenti be a szünetelés megkezdésétől számított két (2017.01.01. előtt megkezdett szünetelés esetén öt) éven belül a tevékenység folytatását (vagy megszüntetését), a szünetelés kezdőnapját követő két (öt) év elteltét követő napon az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik, ezért a vállalkozót törölni kell az egyéni vállalkozók nyilvántartásából.

Ha tehát a vállalkozó azért döntött a szüneteltetés mellett, hogy időt adjon magának annak eldöntésére, érdemes-e folytatnia a tevékenységét, és a szüneteltetés időszakában egyértelművé válik számára, hogy a vállalkozása később sem lesz nyereséges, dönthet egyszerűen úgy, hogy kivárja a törvényi határidőt, és hagyja, hogy a vállalkozás „magától” megszűnjön. De ha akarja, a vállalkozó már a szüneteltetés ideje alatt is bejelentheti, hogy megszünteti az egyéni vállalkozói tevékenységét. Ekkor nem a következő napon, hanem a bejelentés napján szűnik meg az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság.

A bejelentést személyesen – 2020. július 1-jétől a NAV ügyfélszolgálatán – vagy a webes ügysegéden keresztül kell megtenni, a felületen történő bejelentkezést követően az „Egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése” menüpontban. Az eljárás díj- és illetékmentes.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó bejelentés is akkor tekinthető eredményesnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének nyilvántartásban való rögzítése megtörtént. Elektronikus úton tett bejelentés esetén az értesítés a webes ügysegéd felületéről tölthető le, míg személyes ügyintézés esetén az ügyfélszolgálaton adják át a (volt) vállalkozó részére.

Bevallások

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) előírásai szerint, ha az egyéni vállalkozó tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, ez a szüneteltetés megkezdéséhez hasonlóan soron kívüli bevallási kötelezettséggel jár – a természetes személyt saját személyében terhelő, éves bevallású adók (szja, kata) kivételével – a bevallással még le nem fedett időszakról.

A jogszabály nem tesz különbséget annak alapján, hogy a megszűnést aktív vállalkozási tevékenység előzi-e meg vagy szüneteltetést zár le (a vállalkozó döntése alapján vagy a törvény erejénél fogva) a megszűnés. A törvényi szabályozás alapján tehát szüneteltetésből közvetlenül megszüntetett vállalkozási tevékenység esetén is kötelező volna benyújtani a NAV-hoz az érintett bevallásokat, a „Bevallás típusa” rovatban jelölve az egyéni vállalkozói megszűnést, annak ellenére, hogy a magánszemély akár évek óta nem végzett vállalkozási tevékenységet, és lehet, hogy minden érintett bevallást „0” adattartalommal küldene be. A tapasztalatok alapján azonban az állami adóhatóság gyakorlatiasabban áll a kérdéshez, és nem kifogásolja, ha a szüneteltetésből megszűnő egyéni vállalkozó nem adja be nullásan a záróbevallásait.

Természetesen más a helyzet akkor, ha az egyéni vállalkozónak a megszűnéshez kapcsolódóan van miről adatot szolgáltatnia. Ez a helyzet például akkor, ha az egyéni vállalkozónak van munkavállalója: a dolgozót ekkor ki kell jelenteni a ‘T1041 jelű nyomtatványon, és a vállalkozónak be kell nyújtania egy záró ’08-as bevallást az utolsó foglalkoztatási időszakról, ami ez esetben a tárgyhó első napja és a jogviszony utolsó napja közti időszak.

Az szja-bevallás speciális, hiszen az nemcsak a vállalkozói minőségben megszerzett jövedelemhez kapcsolódik. Szja-bevallást mindig egy teljes adóévről kell benyújtani, ami alatt sok minden történhet: a magánszemély szüneteltetheti az egyéni vállalkozását, a vállalkozás meg is szűnhet, sőt, a magánszemély az egy év alatt akár egy újabb egyéni vállalkozásba is foghat.

Ha tehát egy szja-s vállalkozó év közben szünteti meg a tevékenységét (vagy az év közben szűnik meg a törvény erejénél fogva), erről akkor is csak a következő év május 20-áig beadandó bevallásban kell nyilatkoznia. Lényeges, hogy ha a bevallás benyújtásakor már nem egyéni vállalkozó is a magánszemély, az előlapon jelölnie kell, hogy egyéni vállalkozóként nyújtja be a bevallását, különben nem nyílnak meg az egyéni vállalkozáshoz kapcsolódó 13-as lapok. Figyelni kell arra is, hogy a szüneteltetésből való megszűnést a tevékenység megszüntetésére vonatkozó rovatban kell jelölni (az elmúlt években ez a 13-01 lap (B) blokkjában a 4. sor volt). A szüneteltetésre vonatkozó rovatot (13-01 lap (B) blokk 5. sor) ilyenkor nem kell kitölteni.

Ha a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenységét év közben szüneteltette, és a szünetelés időtartama alatt megszüntette a tevékenységét, bevallási időszakként az adóév első napjától (vagy a tevékenység kezdő) napjától a megszűnés napjáig tartó időszakot kell feltüntetni. Ha tehát pl. a magánszemély 2020. július 31-én megszünteti az egyéni vállalkozását, ami már 2020. előtt is megvolt, akkor a bevallási időszak 2020.01.01-2020.07.31. lesz, függetlenül attól, hogy aktív tevékenységet vagy szüneteltetést zár le a megszűnés. Ha viszont a magánszemély csak 2020. február 3-án kezdte meg a vállalkozási tevékenységét, de pl. augusztus 4-én olyan jogviszonyt létesít, amely mellett nem lehet egyéni vállalkozó, ezért augusztus 3-ával megszünteti a vállalkozást, akkor a bevallási időszak 2020.02.03-2020.08.03. lesz akkor is, ha addig aktív volt, és akkor is, ha mondjuk áprilistól már szüneteltette a vállalkozási tevékenységét.

Ha a magánszemély év közben megszüntette az egyéni vállalkozói tevékenységét, majd az adóéven belül új tevékenységet kezdett (vagy tevékenységét szüneteltette és az adóéven belül folytatta), akkor az éves bevallásában az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, valamint a tájékoztató adatok megállapításakor a 13-as lapon mindkét időszak éves összesített adatát kell szerepeltetni, mivel a bevallási időszak a teljes adóév. Ha tehát a magánszemély már 2020. előtt is egyéni vállalkozó volt, 2020. július 31-én megszünteti az egyéni vállalkozását, majd november 17-től újból egyéni vállalkozó lesz, és a tevékenységét év végéig folytatja is, akkor a bevallási időszak 2020.01.01-2020.12.31. lesz. Ha 2020. február 3-án kezdte a vállalkozói tevékenységét, április 1-től szüneteltette azt, július 31-én megszüntette a vállalkozást, majd november 17-én újra egyéni vállalkozást indított, és az év végén is él a vállalkozása, akkor a bevallási időszak 2020.02.03-2020.12.31.

Az önkormányzati adók tekintetében is felmerül a soron kívüli (záró) bevallási kötelezettség, hiszen az Art. rendelkezése azokra is irányadó. A fővárosban a NAV-éhoz hasonló gyakorlatias hozzáállást tapasztalhatunk: itt sem várják el, hogy nullásan is benyújtsunk egy záróbevallást, csak azért, hogy az is be legyen nyújtva. Mindazonáltal ez nem feltétlenül van így minden önkormányzati adóhatóság esetén, ezért célszerű az adott önkormányzattól tájékoztatást kérni.

Mivel 2019. július 1. óta az egyablakos rendszerben az önkormányzatok az egyéni vállalkozások adózáshoz kapcsolódó adatait is megkapják a NAV-tól, a vállalkozás megszűnését elméletileg egyetlen önkormányzati adóhatósághoz sem kell már bejelenteni, de a biztonság kedvéért erről is ajánlott előzetesen informálódni az önkormányzatnál.

Optimális esetben az önkormányzati adóhatóság külön bejelentés és bevallás benyújtása nélkül lezárja a vállalkozás adószámláját az egyablakos rendszerben megkapott adatok alapján.

Egyéb teendők

A pénzforgalmi bankszámla vezetésére kötelezett egyéni vállalkozó teendői közé tartozik a vállalkozás megszűnésének bejelentése a bank felé.

Az online pénztárgép használatára kötelezett vállalkozó nem adhatja el minden további nélkül a pénztárgépet. Mivel ilyenkor azzal a céllal fejezi be a pénztárgép használatát, hogy az adott pénztárgépet a továbbiakban nem kívánja üzemeltetni, ez a vonatkozó jogszabályi előírás értelmében használatból kivonásnak minősül, amit a kivonás tervezett időpontját megelőző 5. napig kell bejelenteni a NAV felé a PTGTAXUZ nyomtatványon.

A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény rendelkezése alapján a területi kereskedelmi és iparkamaránál a megszűnéstől számított 5 munkanapon belül kérni kell a kamarai nyilvántartásból való törlést. A kamarai nyilvántartásból való törlés díjmentes.


Kapcsolódó cikkek:


Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése: kezelhetők a technikai hibák
2020. április 1.

Sokan szüneteltetnék egyéni vállalkozásukat, mert az nem tudja kitermelni a havi közterheket sem a jelenlegi vészhelyzetben. Érdemes átgondolni, hogy tényleg érdemes-e szüneteltetni a tevékenységet, és annak milyen következményei vannak. Elmondjuk azt is, mit tegyünk, ha technikai hibák lépnek fel a szünetelés bejelentésekor.

Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének gyakorlati tudnivalói
2020. február 13.

Az egyéni vállalkozás szüneteltetése sokaknak fejtörést okoz. Ennek fő oka az, hogy sok apró részletre kell odafigyelni, ráadásul az évek során időről időre változtak is az ezzel kapcsolatos teendők. Cikksorozatunk első részében összefoglaljuk a szüneteltetéssel kapcsolatos gyakorlati teendőket. A további részekben kitérünk a legfontosabb adózási tudnivalókra, valamint arra, hogy mire kell odafigyelni a vállalkozás szünetelés utáni újraindítása során.