Telephely az adózásban – helyi iparűzési adó (4. rész)
Cikksorozatunk befejező részében egy magyar sajátosság, a helyi iparűzési adó szempontjából vizsgáljuk meg a telephely fogalmát és létrejöttét.
Antretter Erzsébet cikkei
Telephely az adózásban – általános forgalmi adó (3. rész)
Cikksorozatunk következő részében a telephelyet az általános forgalmi adó szempontjából vizsgáljuk kiegészítve néhány vonatkozó jogeset tanulságaival is.
Telephely az adózásban – társasági adó (2. rész)
Cikksorozatunk előző részében azt vizsgáltuk meg, milyen feltételek fennállása esetén keletkezik / nem keletkezik jövedelemadó telephely. A második részben abból adunk ízelítőt, hogy milyen nemzetközi fejlemények történtek ebben a kérdéskörben, illetve kitérünk a magyar sajátosságokra is.
Telephely az adózásban – társasági adó (1. rész)
Az adózási telephely megléte egy adott országban vagy településen mindig is az adózás egyik kulcsfontosságú kérdése volt. Ettől függ ugyanis, hogy a vállalkozásnak keletkezik-e adókötelezettsége az adott helyen. Bár az alapelvek lényegében nem változtak, a körülmények és egyes részletszabályok módosulása miatt érdemes ezt a kérdéskört időnként újra átgondolni.
Az e-kereskedelem áfa reformja – az IOSS rendszer és az SA (4. rész)
Az e-kereskedelmi áfacsomag a termékimport tekintetében is számos változást eredményezett. Többek között eltörölte a kisértékű importküldemények adómentességét és egyúttal egyszerűsített megoldásokat hozott az ilyen import küldemények utáni áfa megfizetésére. Továbbá, az import küldemények távértékesítése az egyetlen ügylettípus, ahol az egyablakos rendszer választása az áfakezelésre is kihat.
Az e-kereskedelem áfa reformja – az OSS rendszer (3. rész)
Az e-kereskedelmi áfa reform egyik nagy vívmánya az egyablakos rendszer alkalmazási körének bővítése, melynek következtében sokkal szélesebb körben teljesíthetőek a bejelentkezés szerinti tagállam adóhatóságán keresztül a letelepedés tagállamától eltérő tagállamokban keletkező áfabevallási és -fizetési kötelezettségek. Ezáltal pedig elkerülhető a célországokban az áfa regisztráció.
Az e-kereskedelem áfa reformja – online platformok (2. rész)
2021. július 1-től az Áfa tv. olyan az online piacterekre, platformokra, portálokra vonatkozó szabályozással egészült ki, amelynek köszönhetően bizonyos esetekben az adófizetési kötelezettség teljesítésére ezek az elektronikus felületek kötelezettek. Más esetekben pedig – bár az adót nem nekik kell megfizetniük – nyilvántartási kötelezettségük keletkezik.
Az e-kereskedelem áfa reformja – Távértékesítés (1. rész)
Részben a tavaly „Az EU Áfa reformja” címmel megjelent cikksorozatom folytatásának, frissítésének is szánva, négyrészes cikksorozatomban az e-kereskedelemi áfa reform legfontosabb intézkedéseit, illetve azok magyar implementációját mutatom be, helyenként kitérve azok gyakorlati alkalmazására is.
Az EU áfa rendszerének átfogó reformja – mi várható még? (6. rész)
Amint az a cikksorozat első részében kifejtésre került a „Short-term Quick Fixes” azaz a rövidtávú gyorsintézkedések, csak a tervezett áfa reform kezdetét jelentették. 2020. februárjában az Európai Tanács további, az elektronikus kereskedelmet, a kis- és középvállalkozásokat és a határon átnyúló pénzforgalmat érintő intézkedéseinek bevezetéséről döntött. Bár a COVID-19 recesszió hatására egyes intézkedések bevezetése halasztásra került, hosszabb távon éppen a recesszió vezethet bizonyos szigorúbb intézkedések meghozatalához.
Az EU áfa rendszerének átfogó reformja – a láncügyletek egységes szabályozása az EU-ban (5. rész)
2020. január 1. előtt az EU áfa irányelv nem szabályozta egységesen a láncügyleteket, csak az EU Bírósági ítéletek adhattak támpontot az ilyen ügyletek áfa kezelésében. 2020. január 1-től azonban az EU tagállamokban egységesen kell kezelni a láncügyleteket. Míg bizonyos EU tagállamokban a harmonizáció nagyobb horderejű változást jelentett, Magyarországon csupán a köztes szereplőhöz kapcsolódó vélelem megdöntésére vonatkozó szabály pontosításaként értékelhető.
12